Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
8639 Végezetül Molnár Kálmán a főkegyúri jog kapcsán az alábbi gondolatot is megfogalmazza. "Ha a magyar állam köztársasággá alakulna át, akkor a Szent Korona a közjog teréről a magyar történelmi ereklyék múzeumába kerülne." Ez r endkívül fontos gondolat, hiszen konzervatív, bár adott esetben nem szabad királyválasztó, hanem legitimista oldalról jelzi egyértelműen azt, hogy a Szent Koronát a magyar államiság jelképének tekintők sem a népszuverenitás elvét, sem a köztársasági államf ormát nem fogadták el. Ennek megfelelően 1913ban betiltották az Országos Köztársasági Pártot, 1921ben pedig az újjászervezett Országos Köztársasági Pártot. Miközben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megtűrt politikai erőként jelen lehetett a magyar k özéletben, a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai szempontból sokkal kevésbé radikális, de az államformát megváltatni kívánó Országos Köztársasági Pártnak nem volt helye a magyar közéletben. (19.40) TuriKovács Béla képviselőtársam ma délelőtt utalt arra , hogy mennyire toleráns gondolatcsere folyt le az igazságügyminiszter úr, illetőleg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter úr között az Eckhartügy kapcsán. Ez valóban így van, azonban amikor Propper Sándor szociáldemokrata képviselő azt állította egy 1928as , a koronaőri intézmény átalakításáról folytatott vitában, hogy számára a Károlyiféle néptörvények éppúgy jogforrások, mint az 1920. évi I. törvénycikk, akkor ezért őt a házelnök azonnal rendre utasította. A köztársasági gondolat Magyarországon a Szent Ko ronatan eszméje mellett nem lehetett meghatározó; egyetlen vezető magyar alkotmányjogász, közjogász 1945ig nem fejtett ki olyan gondolatrendszert, melyben a köztársasági eszmének meghatározó helye lehetett volna. A századfordulón volt néhány
