Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
8637 megszűnt, és a koronás uralkodó, vagyis IV. Károly halála után Habsburg Ottó gyakorolja a hatalmat. Mit mondanak ezzel szemben a szabad királyválasztók? Azt hangoztatják, hogy a nemesi nemz et helyébe lépő egységes nemzet gyakorolja a szuverenitást, mert a trón megüresedése folytán rászállt minden hatalom, ám ezt a hatalmat a Szent Korona fejezi ki. Kétperces felszólalásomban már utaltam arra, hogy idézetekkel is alá kívánom támasztani, hogy a preambulumban lévő egy mondat - amely szerint a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg - megfogalmazása szempontjából rendkívül hasonlít a szabad királyválasztók felfogásához. Az alkotmányügyi bizottságban már idéztem Faluhelyi Ferenc g ondolatait, most szó szerint, pontosan fogok rá hivatkozni. Faluhelyi Ferenc, aki a pécsi egyetemen nemzetközi jogot oktatott, szintén a szabad királyválasztás elvét vallotta. 1926ban átkalandozva a magyar közjog területére közjogi tankönyvet jelentetett meg, és a Szent Koronatannal kapcsolatosan az alábbi megfogalmazást adta, idézem: "A Szent Korona elméletének lényege az, hogy az egységes magyar királyságot és így az egységes magyar állami főhatalmat is az ezen királyi hatalommal egybeforrt Szent Korona jelképezi." Ha az egységes királyi hatalommal való egybeforrást elhagyom, akkor ez a megfogalmazás szinte szó szerint megegyezik a preambulumban szereplő szöveggel. Ami pedig az államforma kérdését illeti, az államforma ügyé ben a Szent Koronatan két világháború közötti, talán legnagyobb hatású szerzőjéhez, Molnár Kálmánhoz nyúlnék vissza, ismét szó szerinti idézetekkel jelezve azt, hogy mit jelentett a Szent Koronatan a népszuverenitás szempontjából, és mit jelentett a Szen t Koronatan a köztársasági államberendezkedés szempontjából. Molnár Kálmán 1929ben
