Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP):
8529 Világossá vált, hogy korlátozott lehet az egységes európai gazdaság mozgástere, ha az állami tulajdonú energiavállalatok és az államonk ént eltérő stratégiák és nemzeti szabályok lényegesen különböző energiapolitikákat és energiaárakat eredményeznek. Ezért tehát döntés született az Európai Unióban az energiapiacok liberalizálásáról, amely szükségszerűen elindította az energiaszektor privat izációját. Az érvényesülő uniós szabályok az energetikában olyan területen is versenyt írnak elő, ahol ezt 1015 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartották: a villamosenergiaiparban és a gáziparban. A tulajdonosi beavatkozás helyébe Európában az ener giaszektor egységes szabályozása lépett, és az államok ezen keresztül érvényesítik a közjót. Magyarországon az energetikai szektor privatizációja óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a reguláció jól működik, és az állam még azokban a társaságokban sem tulaj donosi oldalról avatkozik be, ahol ezt megtehetné. A Mol Rt. 1998. év első negyedében végrehajtott utolsó részvénykibocsátása során az állam elérte a privatizációs törvényben előírt 25 százalék plusz 1 darab szavazatelsőbbség részvény tartós állami tulajdo nú részarányt. (15.50) A részvénykönyvi bejegyzések alapján a tulajdonosi szerkezet jelenleg a következő - kerekített számokat mondok : külföldi befektetők 56 százalékot, az ÁPV Rt. az előbb említett 25 százalék plusz 1 szavazatelsőbbségi részvényt birtok ol, a hazai magánszemélyeknél, intézményeknél van 3 százalék, a letétkezelőknél 13 százalék, és a Mol Rt. saját, illetve nem regisztrált részvényeinek aránya 3 százalékot tesz ki. Az érvényben lévő alapszabály szerint mindaddig, amíg a szavazatelsőbbségi r észvény tulajdonosának 25 százalékot meghaladó mértékű Molrészvény van a tulajdonában, 3
