Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH IMRE (FKGP):

8486 (14.20) A kamarák egy jó részénél érzékelhető volt, hogy nem tervezték meg építkezésüket, nem volt gyakorlatilag

stratégiájuk, kibontakozási tervük, és az általánosan

megfogalmazott törvényi teendők és feladatok elemzése

hiányában olyan feladattervük, amely segíthette volna a

gazdasági kamarák valódi gazdasági önko

rmányzatként,

szolgáltatásorientáltan elfogadott partnerként működhettek

volna, együttműködve mind a kormányzattal, mind a

gazdálkodó szervekkel, a megelőző kormányzattal is. A törvénytervezet szándékai szerint a kialakuló,

megszervezendő új kamarai rend

szer - az európai működő

gyakorlatnak megfelelően - a tagság gazdasági tevékenységének

segítése, előmozdítása érdekében szolgáltatásorientált lesz, kell

hogy legyen, mind a gazdálkodói kör, mind az ágazati irányítás

felé. Gyorsan hozzáteszem, hogy ez már e

gy egészséges

rizikófaktor a kamarák számára az eddigi rizikómentes

helyzethez képest, különben, lakonikus egyszerűséggel, az

érintett kamara nem fog megélni. Ennek erősítése érdekében a

törvénytervezet a közigazgatási feladatköröket részben elvonja a

gazd

asági kamaráktól a szolgáltató jelleg hangsúlyozásával,

kiemelésével. Itt teszem hozzá korábbi gondolatomat, hogy

ugyanakkor ez a törvénytervezet nem zárja azt ki alapvetően,

hogy ágazati minisztérium külön szerződés alapján

közigazgatási feladatokat adjon adott kamaráknak,

nyilvánvalóan a feltételt is ehhez anyagilag biztosítva. A 8. § (1) bekezdéséhez: sokszor és sok helyen hallható a

gazdálkodóktól a kamarákkal szemben megfogalmazott kritika,

hogy csak a tagdíjat hajtják be, de nem tudni, hogy mit adnak

érte. A kötelező tagsággal kapcsolatos törvényi rendelkezésből

adódóan a kamarai tagok egy jelentős részének kapcsolata a

kamarákkal csupán a tagdíjfizetésre korlátozódik, és ezen