Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
8398 most megszűnnének a kamarák, és az egyesületi törvény alapján majd újjáalakulnának. Ez is elfogadható volna, ha a kormány aktív gazdaságpolitikával a meglevő vállalkozásokat olyan szintre tudná fejleszteni, hogy valóba n érdekükben állna egy önkéntes kamarai tagság. A másik, a megvalósíthatóbb variáció pedig az, hogy megmaradnának ugyan a kamarák - a mi álláspontunk is ez , de elvonnák tőlük az államigazgatási feladatokat. Itt a 33. számú, Babák Mihály képviselő úr álta l jegyzett javaslatban markánsan kijön ez, hogy a közigazgatási feladatok elvonása történjen meg. Tehát maradjanak a kamarák, aki akar vállalkozó lenni, működjön benne, képviselje magát a kamarában, de bizony kötelezővé, kényszerjellegűvé ezt a dolgot, ezt a rendszert ne tegyük. A meglévő módosító indítványokat, így a 33. módosító indítványt, amit helyénvalónak tartunk - némi korrekcióval , feltétlenül elfogadásra javasoljuk. A kamarák dolgát itt arra kell kihegyezni, hogy a gazdaság fejlődését és ezentúl szerveződését is - tehát ha vissza lehetne még csenni a 33. módosítóba a Babák úr által kivett szerveződés szót, mert ez mindenképpen előnyévé válna a törvénynek, ugyanakkor azzal, hogy a közigazgatási feladatok úgy, ahogy vannak, szűnjenek meg, messzemenő en egyetértünk. Természetesen, tisztelt képviselőtársaim, pro és kontra elő lehet hozni a kötelező tagság mellett érvelőknek az Alkotmánybíróság 38/97. sz. határozatát, amely indoklásában leszögezi, hogy a kötelező tagságot nem tekinti a személyi szabadság jogok megsértésének, másrészt a kötelező tagság alkotmányos mivoltát sem önmagában. Egy dolog azonban az Alkotmánybíróság állítása, egy másik dolog pedig a több százezer vállalkozó azon vélekedése, hogy a kötelező kamarai tagságot nem tartják helyénvalónak .
