Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF):

8360 agrárágazaton belül az őstermelőknek és az agrárvállalkozóinak

is. (10.30) Így tulajdonképpen a gazdasági kamara tagjai közül legalább

50 százaléknak nem is kell tagdíjat fizetnie, mert a tagdíjak

zömét általában maguk a nagy gazdasági vagy multinacionális

társaságok fizették b

e. Szeretném kihangsúlyozni, hogy

balgaság lenne elvárni, hogy másfél év alatt a gazdasági

kamarák csodát hajtottak volna végre, viszont a magyar kamarai

rendszer törekvései, a példák nemzetközi elismertsége úgy

érzem, maximálisan megvan, főleg az Európai

Unión belül.

Felteszem tehát magamban a kérdést, hogy miért szükséges

akkor oly mérvű változtatás, amely tulajdonképpen a kamarák

megszűnéséhez vezethet. Számos nemzetközi egyezményt írtak alá a kamarák.

Valóban, ahogy képviselőtársnőm is elmondta, regiszt

ráció ma

már fellelhető, külön vannak választva a szakmák. Bármelyik

pillanatban akármelyik vállalkozásról vagy gazdasági

társaságról a maximális információra képesek a gazdasági

kamarák, legyen az kereskedelmi, kézműves vagy agrárkamara - vállalkozásról v

an szó. Felteszem magamban a kérdést, ha

önkormányzatok kapják vissza az egyablakos rendszert, és

kockás füzetben vagy 1től 580 ezerig hozzák a vállalkozásokat,

ki lesz képes arra, hogy különválasztva vállalkozási fajtánként,

adott esetben fél órán belül

az európai uniós tagság után,

mondjuk egy holland vállalkozás számára tudja adni a megfelelő

információt a vállalkozás részéről. Azt hiszem, erre képtelen

lesz az önkormányzat, vagy akár az APEH, ha odatelepítik.

Eszköz, pénz nélkül csodát nem lehet csinál

ni. Balgaság lenne a kormánytól elvárni másfél éves működése

alatt, hogy az adótörvényeket megalkossa, amikor négyéves

ciklusról beszélünk. Ha viszont a kamarákkal kapcsolatban csak