Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
8360 agrárágazaton belül az őstermelőknek és az agrárvállalkozóinak is. (10.30) Így tulajdonképpen a gazdasági kamara tagjai közül legalább 50 százaléknak nem is kell tagdíjat fizetnie, mert a tagdíjak zömét általában maguk a nagy gazdasági vagy multinacionális társaságok fizették b e. Szeretném kihangsúlyozni, hogy balgaság lenne elvárni, hogy másfél év alatt a gazdasági kamarák csodát hajtottak volna végre, viszont a magyar kamarai rendszer törekvései, a példák nemzetközi elismertsége úgy érzem, maximálisan megvan, főleg az Európai Unión belül. Felteszem tehát magamban a kérdést, hogy miért szükséges akkor oly mérvű változtatás, amely tulajdonképpen a kamarák megszűnéséhez vezethet. Számos nemzetközi egyezményt írtak alá a kamarák. Valóban, ahogy képviselőtársnőm is elmondta, regiszt ráció ma már fellelhető, külön vannak választva a szakmák. Bármelyik pillanatban akármelyik vállalkozásról vagy gazdasági társaságról a maximális információra képesek a gazdasági kamarák, legyen az kereskedelmi, kézműves vagy agrárkamara - vállalkozásról v an szó. Felteszem magamban a kérdést, ha önkormányzatok kapják vissza az egyablakos rendszert, és kockás füzetben vagy 1től 580 ezerig hozzák a vállalkozásokat, ki lesz képes arra, hogy különválasztva vállalkozási fajtánként, adott esetben fél órán belül az európai uniós tagság után, mondjuk egy holland vállalkozás számára tudja adni a megfelelő információt a vállalkozás részéről. Azt hiszem, erre képtelen lesz az önkormányzat, vagy akár az APEH, ha odatelepítik. Eszköz, pénz nélkül csodát nem lehet csinál ni. Balgaság lenne a kormánytól elvárni másfél éves működése alatt, hogy az adótörvényeket megalkossa, amikor négyéves ciklusról beszélünk. Ha viszont a kamarákkal kapcsolatban csak