Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
8299 alapkérdésben más véleményem lenne, mint a törvényjavaslat előterjesztője. Emlékeztetnék rá: a címervitát a Magyar Országgyűlés közel tíz évvel ezelőtt lefolytatta, azóta mind az ország népe, mind más nemzetek megszokták, hogy a Magyar Köztársaság címerét a Szent Korona ékesíti. Ez annak a kifejezésre juttatása, hogy napjainkban a Szent Koron a nem királyi jelkép, hanem a magyar államiság szimbóluma, amely egyben a nemzet ragaszkodását is kifejezésre juttatja a történelmi múlt eme becses ereklyéje iránt. Ezzel áll összefüggésben, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés épületét jelöli ki a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzési helyéül. Három dolgot szeretnék egyértelműen tisztázni: Az első: a törvényjavaslat sem nyíltan, sem burkoltan nem módosítja hazánk hatályos alkotmányát. A Szent Koronának, miként az elmúlt tíz évben sem volt, ezu tán sem lesz befolyása az ország államformájára. A második: a törvényjavaslat preambuluma, a magyar államiság ezer évére visszatekintve, történelmünk egy lezárt fejezetét elemezve tesz említést a Szent Koronához hosszú időn át kapcsolódó kö zjogi tanról (Csige József: Elég zavarosan!) , azért, mert a magyar közjogi gondolkodás történetéből ez kitörölhetetlen. Ugyanakkor sem a preambulum, sem maga a normaszöveg nem irányul a Szent Koronatannak sem a modernizálására, sem az újjáélesztésére. A h armadik: a Szent Koronának az Országgyűlés épületében való elhelyezése sem értelmezhető akként, mintha a Magyar Köztársaságban a Szent Korona jogi személyiséggel rendelkezne vagy bármilyen közjogi szerepet töltene be, illetőleg a legcsekélyebb mértékben is befolyással lenne a Magyar Köztársaságnak ama független államokkal való
