Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
8243 megállapításra jutottunk mi is, hogy azért pontosítani kellene ebben a szakaszban azt, hogy mikor és milyen jellegű munkav égzést kell vállalni ezeknek az embereknek. Mondanék néhány lehetőséget. Az egyik: a segély igénybevétele előtt kellene valamiféle ilyen megkötést tenni. Vagy kimondani, hogy amikor már folyósítják a segélyt, akkor milyen jellegű munkavégzésre kötelezhető az ember. Vagy azt is meg kellene talán mondani, hogy amikor a következő évben a segély újrafolyósításáról van szó, akkor mire kötelezhető. A kormányzat elintézi azzal, hogy legalább harminc nap, és ebbe minden belefér. De a további paragrafusok, illetve a z azokon belüli bekezdések már nem finomítják, hogy konkrétan milyen szakaszról van szó. Nem biztos, hogy helyesen, mi mindössze azt szúrtuk ide be, hogy a segély megállapítását megelőzően kelljen dolgozni ennek az embernek, ezzel közelítve a ma hatályos m egoldáshoz, hogy a jövedelempótló támogatást is az kapja meg, aki az említett 90, most már 180 napot már ledolgozta. Ezt követően mi természetesen úgy érezzük és úgy gondoljuk, hogy ha segélyt folyósítanak az emberek számára, akkor már azért ilyen munkatev ékenységet elvárni nem különösebben célszerű. Annál is inkább nem, mert úgy gondoljuk, hogy ha ez így történik, akkor talán azt is ki lehetne jelenteni, hogy valamennyi segélyezettől el lehetne várni valamilyen munkát. Nemcsak az aktív korúaktól, akikre ön ök vonatkoztatnak, hanem mondok egy extrém példát, hogy teljesen vidámmá tegyem a hangulatot: azoknak részére, akiknek időskorújáradékot állapít meg az önkormányzat, a polgármesterek meghatározhatnák, hogy ezek az idős nénik hímezzenek egy falvédőt az önk ormányzat számára, hiszen ők is megdolgoznának ekkor az idős korúak járadékáért. Vagy hogy még személyre szólóbb legyen: a polgármesternek egy kesztyűt
