Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
8205 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Béki Gabriella, az SZD SZ képviselője. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én valóban nem akarom megismételni azt, ami az általános vitában elhangzott, bár fenntartom magam is, hogy igazán méltatlan körülmények között vitatkoztunk: késő éjszaka, néhányan. Jelenleg is három kormánypárti képviselő vállalja ezt a vitát, s tíznél több ellenzéki képviselő ül itt, és mondjuk a magunkét ebben a tárgykörből. Az, hogy a tartósan munkanélküliek belesüllyednek egy passzív állapotba, amiből nagyon ne héz kimozdítani őket, ez valóság, ez ténykörülmény. Őszintén szólva örülök neki, hogy az előbb olyan hangot ütött meg Babák képviselőtársam, ahogy fogalmazott a problémával kapcsolatban. Tény, az előző kormány is kínlódott vele, mert nagyon nehéz, nagyon s úlyos gondról van szó, amit nem könnyű kezelni. Nincsenek olyan ötletek, amik egy csapásra megoldanák és humánusak is lennének. Azért tiltakozunk az ellen, és én azért használom következetesen a "kényszermunka" kifejezést, mert a feltételéül szabják a segé lynek, a rendszeres szociális segélynek, s ha nem tudja ezt teljesíteni - mindegy, hogy milyen okból kifolyólag , elveszíti a szociális segélyt is! S akkor is fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan tovább! Miből fognak élni azok az emberek, akik tényleg al kalmatlanok arra, hogy vissza lehessen őket forgatni a munkaerőpiacra? De nagyobb problémám a javaslattal az, hogy akiket még lehet visszaforgatni, azokat sem az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök intenzív alkalmazásával próbálja olyan jövedelemhez jut tatni a rendszer, amely kiemelkedést, kiugrást, visszatérést
