Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISS GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
7939 kifejezte azt, hogy mi a jelentősége ennek a kitüntetésnek. Mátyás a lovas magyarnak, a törhetetlen magyar öntudatnak és Itália halhatatlan kultúrájának volt a képviselője. Nem véletlen, hogy a független Magyarország őt választotta csillagának. Rendben van, Mátyásnak valóban voltak ilyen érdemei. De hogy miért Corvinlánc, erre is az ad magyarázatot, hogy megjelenik itt bizony a bizonyos neohumanizmus elmélete; három elemét hangsúlyozza Ko rnis ennek és három európai országgal összefüggésben: Azt mondja, hogy az olasz nemzetnek fasiszta újjászületése egyenest a régi Róma eszményének történeti útvonalán ment végbe, az antik Róma jegyében megújhodik a latin faj öntudata, megszületik a mármár anarchiába fúló Itália mai imperializmusa - egyszer. Az mondja, hogy a világháború utáni francia nacionalizmus szellemi forrása ugyanez. Azt mondja, harmadszor, a mai Németország a nemzeti szocializmus nevében a harmadik humanizmus szavától visszahangzik, amely a politikai embert tartja eszményi modellnek, aki merőben a közügyeknek él, akinek élete feloldódik a nemzeti közösség szolgálatában. A harmadik humanizmus a korabeli Németországnak igenis jellegzetes terminusa volt, de megfosztott mindenféle humanis ta tartalmat és a reneszánsz embereszményt, egyetlenegy vonatkozására redukálta a kívánatos eszményi modellt, ez pedig: aki a közügyeknek él, és feloldódik élete a nemzeti közösségek szolgálatában. Szeretnék arra utalni, hogy ez a kommunizmus eszmevilágána k is egy sajátságos részét képezte, és így teljesen világos, hogy miért ez a lényeges elem a kitüntetés meghozatalában. Ez az a mozzanat, ami miatt nekünk a
