Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABADOS TAMÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
7924 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási bizottság ülésén is megfogalmazódott kisebbségi vélemény. Először megadom a szót Szabados Tamásnak, a bizottság előadójának. SZABADOS TAMÁS , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Isépy k épviselőtársam csodálkozott, miért nem lehet egy ilyen - szerinte - politikamentes törvényt egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találni. Az az érdekes dolog történt, hogy amikor az oktatási bizottságban az általános vitára való alkalmasságról döntöttü nk, mindössze hatan támogatták, hatan nem támogatták és nyolcan tartózkodtak. Az eredmény tehát azt tükrözi, hogy a bizottságban még egyharmados támogatottságot sem kapott ez a javaslat, így ellenzéki képviselőként a bizottság többségi véleményét mondhatom el, s majd az utánam következő kormánypárti képviselőtársam fogja elmondani a kisebbségi véleményt. Mik voltak azok a főbb észrevételek, amelyek arra ösztökélték a bizottságot, hogy ne fogadja el, illetve ne találja általános vitára alkalmasnak ezt a törv ényjavaslatot? Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen nagy jelentőségű törvénynél - amely nem egy ciklusra szól, hanem hosszú időre - jó lett volna konszenzusra törekedni. Amikor a kormány igen tisztelt képviselőjét Lezsák elnök úr megkérdezte, történteke egyeztet ések a törvényjavaslat megfogalmazásakor, akkor az illető úr csodálkozott, mondván, hogy ez csak egy egyszerű feles törvény, nem tartotta szükségesnek a kormány az egyeztetést. De mint tudjuk, a többség nem mindig ilyen vagy olyan, a többség változik, van, amikor ilyen, van, amikor olyan.
