Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF):
7889 struktúráját. De az a helyzet, hogy társas vállalkozásoknak nem lehet ma tulajdonuk föld, innentől kezdve csak a bérleti forma jöhet szóba. Én nem tartanám szerencs ésnek, mint említettem, hogy a sok helyen az erő miatt megmaradt szövetkezetek, téeszek, állami gazdaságok kvázi a bérlés által újraépítik a rendszerüket, és ehhez, bérleti díj fizetésének kényszere miatt, még egy támogatási összeget is adna az állam. Én e zt ellentétesnek tartom a jelenlegi kormány agrárpolitikájával. Bár azon lehet vitatkozni, hogy milyen a kormány agrárpolitikája, az mindig egy nagy kérdés, de egy fő irányultsága változatlanul a kis, magán, családi gazdaságok helyzetbe hozása. Egy másik részre szeretném a figyelmet felhívni, amelyre egyszer már a felszólalásomban tettem jelzést, ez a hegyközségeknek juttatandó további 30 millió forintos összeg. Kérem szépen, a borhamisítás ellen a parlament, egy európai uniós elvárásnak megfelelően, megh ozott egy olyan adótörvényt, amelyben a bor jövedéki termék lesz. Hogy ennek milyen lesz a sikere, nagy kérdőjeleket vet fel, de a törvény megszületett. Azonban az egész rendszernek a kiindulási alapja az lenne, hogy származási bizonyítvánnyal, bizonylatta l megindítjuk ezt a rendszert, és majd ha az alapbizonylat a származási bizonylat, innentől kezdve lehet nyilvántartani, hogy azzal a termékkel - akár szőlő, akár bor - mi történik. Kik adják ezt az alapbizonylatot? - ide szeretnék visszakanyarodni. A hegy községek adják ki; azok a hegyközségek, amelyeket törvényi szinten köteleztünk jó néhány, kötelezően ellátandó feladatra a bor jövedékivé válása kapcsán, ugyanakkor meglepetten tapasztaljuk, hogy a tavalyi 275 millió forintról 245re lett a jövő évi költsé gvetésben az elköltendő pénzmennyiség beállítva, megnövelt feladatokkal.
