Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 7 (106. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
7857 Ez a példa pontosan rámutat a törvényhozó és a bírói hatalom összefüggésére, arra az alkotmányos tételre, annak a helyes értelmezésére, amelyet Pokol képviselő is idézett, hogy tudnii llik a bírák ítélkező tevékenységükben függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve - de a törvénynek alá vannak vetve! És a törvényt, tisztelt Ház, ebben az Országgyűlésben hozzák, és ennek az Országgyűlésnek a többségi akarata nyilvánul meg a büntet őtörvényekben is. Ha szabad még egy gondolatot mondanom, az elmúlt hetekben az igazságügyminiszter asszony és az OIT elnöke között lefolytatott vitákról szeretném azt elmondani, hogy ismert módon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bíróságo k igazgatását, és ennek a tanácsnak az igazságügyminiszter is tagja. Az OIT ma az a fórum, ahol az igazságügyminiszter mint a kormány képviselője találkozhat a bírói hatalmi ág képviselőivel és az igazságszolgáltatást érintő kérdéseket megvitathatja. OITtagként nemcsak joga, hanem kötelessége is elősegíteni azt, hogy a testület minél eredményesebben láthassa el tevékenységét, és köteles az igazságügyminiszter feltárni a bíróságok működésével és igazgatásával kapcsolatos esetleges nemkívánatos jelenségek et, és javaslatot tenni azok megszüntetésére. A miniszter asszony az OIT tagjaként Kovács Mihály ügyének soron kívüli tárgyalása érdekében előterjesztett indítványát az OIT egyhangúlag szavazta meg, sőt az OIT legutóbbi ülésén éppen a miniszter asszony jav aslatára arról döntöttek, ugyancsak egyhangúlag, hogy a két évnél régebben húzódó bírósági ügyek elhúzódásának okát külön, tételesen, ügyenként indokolt megvizsgálni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
