Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 7 (106. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:

7850 felajánlanának egy csinos kis segélyszállítmányt a szenvedő

csecsen népnek kárpótlásul. Köszönöm a figyelmüket.

(Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK

(dr. Wekler Ferenc)

: Megkérdezem, a kormány nevében kíváne reagálni valaki.

(Németh Zsolt jelentkezik.)

Németh Zsolt államtitkár úr

jelentkezett. Megadom a szót. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvi

selő Úr!

Ahogy kinyitottam a mai újságot, a következő címeket

olvashatjuk benne: "Porig rombolják Groznijt? A polgári

lakosság december 11éig hagyhatja el a csecsen fővárost."

Számtalan más újság hasonló címekkel jelenik meg. Azt hiszen,

mindenféleképpen

indokolt, hogy a képviselő úr ezt a kérdést

szóvá tette a parlament nyilvánossága előtt. Való igaz - ahogy a képviselő úr utalt rá , a háttér egészen

tavaly nyárig nyúlik vissza vagy talán még régebbig. De ennek a

közvetlen katonai cselekvéssorozatnak a h

áttere egyrészt

Dagesztánnal, amikor is egy jelentős fegyveres függetlenségi

harc vette a kezdetét, másrészt pedig a moszkvai terrorista

cselekményekkel hozható összefüggésbe. (8.40) Mindenekelőtt fontos látnunk, hogy az EBESZ - az Európai

Biztonsági és Eg

yüttműködési Szervezet - hogyan határozta

meg azokat a fő alapelveket, ahogy ezt a kérdést megközelíti.

Annál is inkább fontos ez, mert a Magyar Köztársaság vezetője

a kézjegyével is ellátta ezt a dokumentumot. Az Európai

Biztonsági Chartában a következő e

lvek kerülnek rögzítésre:

egyrészt a csecsen konfliktusokhoz hasonló konfliktusok ezentúl

nem tekinthetők az illető ország belügyének - ez egy nagyon fontos jogelv kimondása. Másrészt a Csecsenföldről szóló