Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 6 (105. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
7696 átlag, de néhány térségben, például Csurgó, Tab és Barcs térségében súlyosabbak a foglalkoztatási gondok. Somogy megye lakossága az elmúlt húsz évet figyelembe véve évről évre apad, ez több tényező következménye, de alapvetően alacsony és csökkenő a születések száma, és a magas halandóság által előidézett természetes fogyás játssza a döntő szerepet. A népesség 1990. január 1jén még 345 ezer volt a megyében, amely 1999. január 1jén már 13 ezer fővel csökkent. Az egyébként is kedvezőtlen korösszetétel további romlását mutatja az elöregedési index is: Somogyban 1997ben 100 gyermekkorú ra még 98 öregkorú jutott, míg 1998. évben már 117. (16.30) Somogy megye jellegzetesen aprófalvas megye. A városok száma 12, a községek száma 232. A településhálózatra a törpe- és az aprófalvak túlsúlya jellemző. Az adatok összevetéséből kitűnik, hogy 232 község közül 105 törpefalu - ezek népessége nem éri el az 500 főt , mindössze egyetlen község a 3 ezer feletti lélekszámú. 1997 elején a lakosság egynegyede élt 500 főnél kisebb, és egyharmada pedig 500 és ezer közötti településen. A megye lakosságának kö zel 10 százaléka tartozik a kisebbséghez. Ugyanakkor minden ötödik megszületett gyermek kisebbséghez tartozik. Tíz településen haladja meg a kisebbség számának az 50 százalékát, a munkaképes keresetű kisebbségek, a legtöbb 90 százalék. Az analfabéták arány a jelentősen meghaladja az országos átlagot. Somogy megye infrastrukturális ellátottságát a differenciáltság, bizonyos térségekben pedig az abszolút és a relatív leszakadás jellemzi. A közúti közlekedés szempontjából a megye középső területe gyengén elláto tt, hiányzik a keletnyugat irányú közlekedési tengely, és rosszul kiépítettek a főutakat összekötő harántutak is.
