Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 6 (105. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
7606 a tanuló- és nyugdíjashavibérleteknél 15,5 százalékos emelés valósulna meg, de még ezt is felülmúlná az éves bérletek 16,2 szá zalékos emelése. A fővárosi polgárok számára, az itt lakó, dolgozó képviselők számára sem mindegy, milyen jegy- és bérletárak valósulnak meg, mennyire terheli meg az áremelés a tömegközlekedést használók pénztárcáját. (13.30) Úgy gondolom, hogy a családok teherviselő képességét meghaladja ez az emelési mérték. Tisztelt Ház! A jegyárak az utóbbi tíz esztendőben évről évre nőttek, gyakran az inflációt meghaladó mértékben. Ezzel párhuzamosan a BKV egyre növekvő arányban volt veszteséges, '96 óta a vállalat köl tségvetése már rendre veszteséget tervezett. 1999 végére a veszteség 9 milliárd forint körül várható. A BKV adósságállománya, mint azt a lapok megírták, 13 milliárd forint. Az évek óta növekvő veszteség miatt ma már komoly terhet jelentő adósságállomány al akult ki. Az elmúlt időszakban a BKV finanszírozásában átrendeződés volt megfigyelhető. A jegyek és bérletek eladásából származó, az utazóközönség által fizetett menetdíjbevétel több mint háromszorosára nőtt, miközben a központi költségvetés által fizetett árkiegészítés közel négyszeresére emelkedett az említett időszakban. Ezekkel ellentétben a tulajdonos, a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása mindössze 1,3szeresére növekedett. A számokból kiolvasható tehát, hogy a '91 és '98 közötti időszakban a költségv etés hozzájárulása reálértékben nőtt, miközben a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása reálértékben csökkent. A főváros költségvetésének adatai is a fenti állítást támasztják alá; miközben Budapest költségvetésében a BKV támogatása '91ben a kiadások 17,6 sz ázalékát jelentette, addig