Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
7567 frakciót alakíthat, úgy tűnt el ső pillantásra, első megfontolásra, hogy ez jó megoldás lesz. Aztán rájöttünk arra, hogy ez nem jó, mert rájöttünk arra, képviselő úr, hogy matematikailag tizenhárom, tizenkettő, tizenegy, sőt esetleg még kevesebb képviselő mögött is lehet olyan szavazati fedezet, amely szavazati fedezet egészében meghaladja az 5 százalékot. (18.10) Ha pedig így igaz, akkor a két szabály, a főszabály és a mellékszabály nem szakítható el egymástól, és valóban az a helyzet áll fenn, amit Balczó képviselő úr kifejtett az imént i hozzászólásában, hogy csak olyan főszabály szerinti szám vezethet alkotmányos megoldásra, amely mellett a mellékszabály nem működhet úgy, hogy frakciók szűnjenek meg úgy, hogy az általuk képviselt képviselők még mindig több mint 5 százaléknyi választói f edezettel rendelkeznek, mert akkor az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes megoldást teremtünk. Mondjuk azt, hogy harminc főt határozzunk meg a főszabályban, akkor abból az következik, hogy mindazok a pártok, amelyek nem tudtak a parlamentbe bevinni harm inc képviselőt, de az 5 százalékot meghaladták, frakciót alakíthatnak, de ha akár egy képviselő kiválik közülük, megszűnik a frakciójuk. Maradjunk ennél a harmincas példánál, amit mondok, mert abban igaza van, Balczó képviselő úr is mondta, hogy lehet ez a szám 152025, akármi, mondjuk azt, hogy harminc. 2928 képviselő mögött 78 százalékos támogatás van, mondhatnánk példákat. Azt gondolja a képviselő úr, ha egy 8 százalékos pártból egy képviselő kiválik, és a Házszabály rendelkezése szerint megszűnik a f rakció, akkor az alkotmányos megoldás lesz? Az ki fogja elégíteni az Alkotmánybíróságnak
