Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - TÓTH ANDRÁS (MSZP)
7552 megoldást választ: azt mondja, legyen tíz fő a frakcióalakítás létszáma, és ehhez képest még kivételt kíván alkalmazni. Megmondom őszintén, nem értem a logikáját. Azért nem értem a logikáját, mert 1994ben, amikor a házszabálymódosítással és a jelenleg hatályos Házszabály elfogadásával foglalkozott a parlament, akkor négy pár t - tételesen a Fidesz, az MDF, az SZDSZ és az MSZP - elfogadta, hogy tizenöt fő legyen ez a létszámhatár, mert ez egy olyan határ, amely egyrészt megfelel a hatékonyság követelményének, másrészt egy olyan létszám, amely adott esetben a parlamentbe korábba n bejutott pártok frakciószámának is megfelel. Ehhez képest tényleg a MIÉP volt egy kivétel, de ez 1994ben még nem látszott. Két párt nem fogadta el ezt: az egyik párt a Kisgazdapárt volt, amely egyébként más megfontolások alapján nem vett részt a Házszab ály alkotásában; a másik párt, amely nem fogadta el, a MIÉP volt, amely akkor még nem volt tagja a parlamentnek. Magyarul, a '98as parlamentben lévő pártok, amelyek, ha úgy tetszik, ma is a parlament többségét alkotják, a tizenöt főt elfogadták. A tizenöt fős létszámhatár számunkra elvileg továbbra is elfogadható, hiszen azt gondolom, hogy tényleg bizonyította az élet, hogy ezzel a létszámhatárral a parlament megfelelően strukturáltan, megfelelő módon tudja szervezni a munkáját. Felveti egyébként az Alkotm ánybíróság, hogy a létszámhoz képest ezt százalékban is meg lehet alkotni, ez csak számmisztika ebben az esetben. Kiszámoltam, hogy a 386 fő képviselőhöz képest 4 százalékos limitet lehetne alkotni, ez 15,44 lenne, vagyis 16 képviselő lenne, de nincs értel me, mert egy irányszám adott, bevált, azt gondolom, hogy ezt adott esetben a parlament további működése szempontjából is lehetne használni.