Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
7357 e gy kisgazda és egy MDFes képviselő úr - egy hölgy és egy úr - kifejtette azt az álláspontját, hogy ezt a törvényjavaslatot bizony jobbítani kell módosító indítványokkal, éppen a törvényesség helyreállításának érdekében. Igyekeztü nk beszerezni több alkotmányjogász véleményét is, és beszereztük a megyei jogú városok véleményét is az alkotmányügyi bizottság munkájához a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Megdöbbenve vettük tudomásul azt, hogy az önkormányzati szövetségek egy egészen m ás törvényjavaslatról adtak véleményt, amelyben valójában azok az elemek fellelhetők, amelyeket a miniszter úr itt most az expozéjában elmondott. Mint kiderült róla, ez nem egy törvény keretében, hanem végrehajtási jogszabályok keretében lesz megalkotva, e zért egy kicsit komolytalannak tartottuk az alkotmányügyi bizottság vitáját is, hiszen a szakmai és a törvényességi elemek kritikája másról szólt, mint amely törvényjavaslat végső soron elénk került. Magáról a törvényjavaslatról szabadjon néhány észrevétel t tennem. Alapvető hibája az, hogy álláspontunk szerint a jogalkotási törvénynek semmiben nem tesz eleget és annak nem felel meg. Annyira keretjellegűek a szabályok, hogy a fogalmak meghatározhatatlanok, és a jogbiztonság követelményét ezáltal nem elégítik ki. A másik oldalról a jogalkotási törvény 15. § (1) bekezdése értelmében végrehajtási jogszabály alkotására felhatalmazás csak úgy adható, ha tartalmazza egyebek mellett a felhatalmazás kereteit is. Ez itt nem történt meg a javaslatban. A törvényjavaslat 4. § (5) bekezdése úgy ad felhatalmazást a kormánynak, illetve az egészségügyi miniszternek, hogy a felhatalmazás kereteit semmiben nem rögzíti. A törvényjavaslat felhatalmazási szabálya két vonatkozásban is problematikus. Egyrészt azért, mert a keret nél küli felhatalmazás miatt a törvényjavaslat önmaga okoz jogbizonytalanságot, és ha