Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 1 (104. szám) - A pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP):

7323 szabályozás ebben a vonatkozásban is egyértelmű, kifejezetten a

társadalmi szervezetekhez hasonló, azokkal párhuzamos jogi

szabályozást alkalmaz a jogi státusz megszerzése terén is. Más vetületben, adózá

si szempontból is megállapítható e

szervezetek különállása. Az adózás rendjéről szóló törvény

alapítvánnyal, közalapítvánnyal, társadalmi szervezettel,

köztestülettel és az egyházzal együtt határozza meg mint

adóalanyt. Jelenleg e speciális státuszt támasz

tja alá az a

szervezeti megoldás is, hogy a pénztárak felügyeletét az Állami

Pénztárfelügyelet látja el, amely teljesen elkülönül más

felügyeleti szervektől, jogállását és hatáskörét az 1993. évi

XCVI. törvény külön fejezete szabályozza. Tisztelt Képviselő

társaim! A nemzetközi joganyagot

áttekintve, azt is fontos rögzíteni, hogy nincs egységes

felügyeleti rendszer a világ fejlett országaiban; országonként

másmás megoldást találunk. Például az Egyesült Királyságban

nemrégen létrehozott, összevont pénzügyi f

elügyeleti

szervezetnek nem része a nyugdíjalapokat felügyelő állami

hatóság. Svájcban ugyancsak külön szervezet foglalkozik a

nyugdíjpénztárak felügyeletével. Finnországban a szociális és

egészségügyi minisztérium ellenőrzi a nyugdíjalapokat.

Elkülönült á

llami felügyeleti szervezet foglalkozik a

nyugdíjpénztárak felügyeletével az Egyesült Államokban és

Hollandiában. Az Európai Uniónak nincs olyan követelménye,

amely az egy felügyeleti intézményben megtestesülő ellenőrzést

írná elő. (Az elnöki széket Gyim

óthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az egységes felügyelet hatálya alá vonni szándékozott

területek közül a pénztári szféra olyan mértékű eltéréseket mutat

a többi szabályozandó területhez képest, hogy a felügyeleti