Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 1 (104. szám) - A pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
7308 mondták fideszes képviselőtársaink, hogy inkább eredeti megoldást alkalmazzunk, mert hiszen amit a kormány javasolt, annak semmi köze a nemzetközi irányzatokhoz. Most nemzetközi példákra hivatkoznak. Ebben az esetben ahány ország, annyiféle nemzetközi gyakorlat van, tehát azt hiszem, hogy ez a hivatkozás legalábbis bizonytalan érvényű. Ez az összevonás egy két évvel ezelőtti összevonást k íván folytatni, és nagyon különböző természetű intézményeket, nagyon különböző természetű szférák felügyeleti intézményeit vonja össze. Én azt gondolom: összevonni csak akkor szabad, általában átszervezni csak akkor szabad, ha bizonyosak lehetünk abban, ho gy az átszervezés, az összevonás előnyei jóval nagyobbak, mint az a kár, ami a rendszer megzavarásából, az íróasztalok áttologatásából, az új levélpapírok nyomatásából és a régi levélpapírkészletek kiselejtezéséből, az új vezetők áthelyezéséből és a régi v ezetőkészletek kiselejtezéséből következik. Ebben az esetben pedig ez biztos, hogy nem mondható el, én tehát óvom az Országgyűlést, hogy ehhez az összevonáshoz, átszervezéshez a jóváhagyását adja. De túl ezen az általános megfontoláson, mint arról már más képviselőtársaim beszéltek és beszélni fognak, itt egy külön probléma is van: a valódi pénzpiaci felügyeletek és a pénztárfelügyelet összevonása. A pénztárfelügyelet más természetű tevékenységeket, szervezeteket felügyel, mint a bankok, az értékpapírpiac é s a biztosítók; míg az utóbbiaknál, a bankoknál, a biztosítóknál, az értékpapírpiaci intézményeknél alapjában véve pénzről és csak pénzről van szó, a pénztárfelügyeletnél a társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási szolgáltatásokat n yújtó, részben civil szervezetekről van szó, és ezeknek az egy kaptafára való vonása fölöttébb problematikus.
