Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 30 (103. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - KÓSA LAJOS (Fidesz):
7045 sem. Nagyon nehéz megítélni, hogy a szolnoki önkormányzat esetében vajon helytelen volte az önkormányzat döntése az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével akkor, amikor az általa egyfajta jogértelmezés szerint visszaig ényelt áfát nem más célra költötték el, hanem az áfával növelték az akkori parlament és az akkori kormány által már elfogadott támogatási cél műszaki tartalmát. Nevezetesen, ezt a pénzt visszatették az állam által támogatandónak ítélt csatornafejlesztési p rogramba. Lehet sorolni ezeket a példákat. Azt gondolom, hogy nincs olyan - és ezt szeretném hangsúlyozni, nincs olyan - önkormányzat az érintett önkormányzatok között, amely azzal a magatartással lenne gyanúsítható, hogy támogatást tudatosan más célra has znált fel, ezzel oldva meg az olyan feladatát, amelyet az állam nem ítélt támogatandónak. (17.40) Ugyanakkor kétségtelen, hogy nagyon fontos elv az, hogy a vonatkozó jogszabályok, így a PMBM költségvetési törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítása, az á llamháztartás előírásai mindenki számára normatív módon érvényesüljenek, ugyanis ellenkező esetben - miután nagyon sok támogatást valósít meg a kormány a legkülönbözőbb célokra minden évben, a parlament által elfogadott költségvetési törvényben - nagyon ne héz orientálni a támogatást felvevőket a tekintetben, hogy igazából milyen magatartás az, amihez minden körülmények között tartani kell magukat. Elvileg a koherenciazavar kiküszöbölésére két lehetőség van, de igazából úgy látom, hogy csak egy lenne. A két lehetőség az, hogy vagy mindenkinek elengedjük azt a visszafizetési kötelezettséget, amelyet egyébként az itteni 5. számú módosító javaslat tartalmaz, a másik pedig, amire azt mondtam, hogy igazából csak egy, az, hogy visszaemeljük a törvénybe az Állami Sz ámvevőszék által elfogadott eredeti