Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 29 (102. szám) - Határozathozatal a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
6585 múlva esetleg elmondhatjuk azt, hogy még mindig nem történt intézkedés, holott pedig a tényállást ilyen körülmények között kellett megalk otni. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ez a probléma akut. Sajnos nagyon sok üggyel fogunk rögtön találkozni, amint ez a tényállás hatályba lép. Mégis azt kell hogy mondjam, hogy nem makulátlan sem a tényállás, sem a problémamegoldás. Ugyanis helyes az, hogy ez a tényállás bekerül a szabálysértési kódexbe, de ugyanakkor nem teljesen világos számomra magának a tényállásnak a megfogalmazása, illetve nem vagyok benne biztos, hogy a kívánt célt a tényállás jelenlegi megfogalmazása biztosítani fogja, hiszen az t mondja a tényállás, hogy "aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv intézkedése nélkül megszegi a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és így foglal el üres he lyiséget" - tehát ez a tényállás. Azt gondolom, hogy ez alá nem tartozik az az eset, amikor például egy magánszemély tulajdonát képező lakást törnek föl, és a magánszemély adott esetben kívülről fogja a saját igazát keresni. Ez tehát nem esik e szabályozás hatálya alá. Én legalábbis nem értettem bele, de meg lehet győzni az ellenkezőjéről. Az alkotmányügyi bizottságban lefolytattuk ezt a vitát, de ott sem tudtuk ezt így értelmezni. Bizonyára megkapom rá a megfelelő választ. Nos, a másik az, hogy a szabálysé rtési kódex módosításán túlmenően ennek a kérdéskörnek a komplex tisztázása akkor lenne megnyugtató, ha a lakástörvény megfelelő módosítását is eszközölni lehetne, és adott esetben ki lehetne venni a bírói út alól - gyorsítva egyébként az eljárást , és be lehetne vezetni, mondjuk, a birtokháborítási eljáráshoz hasonlóan egy olyan típusú közigazgatási eljárást, ahol a település jegyzője saját maga - a birtokháborítási eljáráshoz hasonló módon -
