Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. november 29 (102. szám) - Határozathozatal a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BODA ILONA (FKGP):

6555 Fontos az első csoportban az emberölés előkészülete

bűncselekmény büntetési tételének emelése, mivel a példák

soroz

ata mutat arra, hogy a bűnözési helyzet, főként az élet

elleni bűncselekmények vonatkozásában, romló helyzetet mutat. Kiemeljük és egyben hiányoljuk a tiltott toborzás törvényi

tényállásánál azt, hogy valóban büntetendő, veszélyes

cselekményre felhívást re

ndel büntetni e helyütt a jogalkotó,

ámde nem teljeskörűen. Helyes lett volna eme törvényi

tényállásba is beépíteni az internetes elkövetés lehetőségét is,

mert amíg a cselekmény Magyarország területén büntetni

rendelt, addig ha külföldről interneten keres

ztül érkezik a

felhívás, jelenleg a cselekmény büntetés nélkül marad. Áttérve a módosítások második csoportjára, megállapítható,

hogy ide olyan módosítások tartoznak, amelyek szükségességét

a korábbi módosítások folytán szerzett gyakorlati tapasztalatok

ve

tik fel; gondolok itt az összbüntetésbe foglalás

újragondolására, illetve a feltételes szabadságra bocsátás

lehetőségének a szűkítésére. Ami az összbüntetésbe foglalás

újragondolását jelenti, az azt eredményezi, hogy a jövőben

gyakrabban fordul elő, hogy a terhelten több olyan

szabadságvesztést kell végrehajtani, ami majd nem lesz

összbüntetésbe foglalható. Ebből következik az is, hogy a

feltételes szabadságra bocsátás lehetősége is szűkül,

mindezekből együttesen pedig az következik, hogy a társadalom

védel

mét szolgáló alapvető állami akarat testesül meg a

törvényben a sorozatos bűnelkövetőkkel szemben. Így ezzel a

módosítással mindenféleképpen egyetért a frakciónk. Végül, harmadik csoportként említhetők azok a

módosítások, amelyek más törvényi szabályozásbó

l fakadó

elvárások miatt váltak szükségessé. Ide tartozik a rendőrségről

szóló 1994. évi XXXVI. törvény időközi hatálybalépése folytán

a közfeladatot ellátó személy fogalmi körének a meghatározása,