Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 29 (102. szám) - Határozathozatal a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
6541 Meggyőződésem szerint ez a javaslat ezt a célt maradéktalanul szolgálja. A törvényjavaslat bizottsági vitájában ellenérvként hangzott el, hogy szükségtelen a büntetőjogi rendelkezések szigorítása. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja ugyan ezzel az ellenvetéssel sem tud általánosságban azonosulni, de mint tudjuk, ez a javaslat nem is ezt a célt szolgálja, hiszen talán csak egyetlen rendelkezése jelent szigorítást, mégpedig az emberölés előkészülete büntetési tételének emelése tekintetében. Mert álláspontom szerint nem ide sorolandó a különösen jelentős kár, hátrány, ér ték fogalmi körének bevezetése, az ehhez rendelt magasabb büntetési tételek alkalmazásának lehetősége, hiszen ezek nem elsősorban szigorítást jelentenek, hanem az időközben bekövetkezett aránytalanságok kiküszöbölését jelentik. Az elmondottakra példaként h add hivatkozzam a vagyonelkobzás szabályainak a javaslat szerinti módosítására. Számos olyan gazdasági visszaélésről, pénzügyi, illetve vagyon elleni bűncselekményről hallunk, amikor az állam tudja érvényesíteni büntetőigényét, az elkövetőt sikerül bíróság elé állítani, de az eltűnt közpénzek már soha nem kerülnek elő, hiszen a elkövető nevén vagyon nem található, és általában ekkorra már jövedelemmel sem rendelkezik. A bűnüldöző szervek tehetetlenül kénytelenek szembesülni azzal a helyzettel, hogy a nincst elen, vagyontalan elkövető rokonai, barátai, illetve az általuk működtetett gazdasági társaságok 100 milliós vagyonnal rendelkeznek, hiszen a vagyonelkobzás ezen kétes eredetű vagyonra nem terjeszthető ki. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ha ezen mellékbüntetés alkalmazásának általános feltételei egyébként fennállnak, elrendelhető legyen a vagyonelkobzás arra a vagyontárgyra is, amelyet az elkövető ruházott át. A kormányzati szándék világos, véleményem szerint azonban
