Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
6264 Derültsé g.) ehhez a törvényjavaslathoz, mint ahogy semmilyen módosító javaslatot nem fogunk benyújtani, mert ez a törvényjavaslat módosító javaslatokkal nem tehető elfogadhatóvá. Azt pedig a fideszes ügyrendi bizottság egy gyors döntésével már e parlament elején m egtiltotta, hogy valaki olyan módosító javaslatot nyújtson be, ami a korábbi parlamentekben gyakorlat volt, hogy az egész törvény maradjon el. Ilyen módosító javaslatot most már Salamon képviselő úr áldásos tevékenysége nyomán nem lehet benyújtani, úgyhogy módosító javaslatot ezáltal ne várjanak tőlünk! És ez nem a lustaságunknak, hanem a törvényjavaslat sajátosságainak a következménye. Még egy második megjegyzésem, amit szeretnék a törvényjavaslathoz tenni, ahhoz a kérdéshez szól, amivel itt többen foglalk oztak, részletesen Eörsi Mátyás is és Kiss Gábor is, ez a bizonyos zavartalan működés, az állami szervek zavartalan működésének követelménye. Arra szeretnék rámutatni, és ebben támogatom azt, amit Eörsi Mátyás már elmondott, de kiegészítve azt, hogy itt ne m egyszerűen arról van szó, hogy ezt a kifejezést már használták a pártállami időben - persze hogy használták! Itt arról van szó, hogy maga a gondolat, hogy az állami szervek zavartalanul működjenek, összeférhetetlen egy plurális társadalom lényegével. Mer t a monolit rendszer, a pártállami rendszer úgy működik, hogy mindent pártunk és kormányunk rendel el. Talán még emlékeznek rá az idősebbek - a fiatalabb fideszesek óvodás korban még ezt nem érzékelték igazán , a pártállam abból indult ki, hogy minden föl ülről megy, a párt a működésének alapszabályai szerint minden társadalmi intézményt irányít, tehát tulajdonképpen az a norma, hogy pártunk és kormányunk működése zavartalan. Semmilyen, az állampárttól független szereplője nincs a társadalom életének, tehát bármiféle olyan
