Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
6255 amely adott esetben megjelöli, hogy ki a minősítő, milyen módon történhet ez meg, megvan ehhez a megismerés lehetősége. Amennyiben erre nincs l ehetőség, abban az esetben bírói út áll előtte. Ezt összevetni a Kádárrendszerrel - erős túlzás! Ráadásul akkor anonimitásban tehették ezt meg. Ma mindenki, aki a döntést meghozza, nyilvánosan ott van, azon az iraton. Tehát utolérhető és a Btk. 177. § (A) bekezdése alapján szankcionálható, ha jogosulatlanul teszi meg ezt. A másik: lehet, hogy az ötven év gesztus, de akkor nem tudom, minek lehetne nevezni az előző kormány idején meghozott kilencven évet. Hiszen a törvényben a kilencven évet az előző kormány ideje alatt fogadta el a parlament. Ehhez képest az ötven év - amely törvényi maximum, ennél lehet kevesebb is - a felső határt jelenti. Ilyen módon azt, amit Eörsi képviselő úr mondott, e tekintetben erős túlzásokkal lehet csak kezelni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Wiener György úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Zoltán említést te tt arról, hogy az előző kormány által a parlamenttel elfogadtatott törvény kilencven évet írt elő maximális titkosítási határidőként, míg a mostani javaslatban csak ötven év szerepel. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt, hogy az előző kormány által elfogadt atott államtitokköri jegyzék 13. pontja azon adatok körét, amelyek titkosnak minősíthetők, jóval szűkebben vonta meg. Ennek következtében azt lehet mondani, hogy a kormány működésével kapcsolatban nem minden egyes dokumentum volt államtitok.
