Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
6251 hogy találjon egy olyan megoldást, ami a saját álláspontját alátámasztja. De azért szeretném Kovács képviselő úr, az e gész Fidesz és a kormány figyelmébe ajánlani azt az apró körülményt, hogy miközben nem biztos, hogy Ontario államnak minden megoldása irányadó számunkra, azonban ott is - ha jól értelmeztem Kovács képviselő úr szavait - a kivételek kerültek felsorolásra. ( 9.30) Borzasztóan fontos tisztában lenni azzal, a fő szabály az, hogy a polgárok az állami élet adataihoz jogosultak hozzáférni, de ez alól vannak kivételek, amelyek egy taxációban felsorolhatók. Mert vannak olyan érdekek, amelyek az adatokhoz való hozzáfé rést valóban akadályozhatják, de ezeket kell felsorolni kimerítően, míg minden egyéb a polgárok érdeklődésére jogosan számot tart. Az Ontario állambeli példa is ezt tükrözi, ott is a kivételeket sorolják fel, és nem azt teszik általános szabállyá, hogy az állam a titkok körét szélesíti. Ebbe a törvényjavaslatba két paragrafus került, és ellenzéki képviselőtársaim közül Pető Iván és Wiener György már elemezték ezeket a javaslatokat. Szeretném azt a Fideszkormányzat figyelmébe ajánlani, az a terminus technic us, az a kifejezés, hogy "az állami szervek zavartalan működéséhez fűződő érdekek", nemcsak túlságosan tág - ahogy hallhattuk korábbi szónokoktól , de nem is új. Ezt a kifejezést már ismerjük, ezzel már találkoztunk. Például akkor, amikor a Kádárrendszer ben a demokratikus ellenzékhez tartozó személyiségek nem kaptak útlevelet, vagy megakadályozták különböző sajtótermékek megjelenését. Bármit próbáltak meg tenni ebben az országban, ami a szabadságot tűzte ki célul, a válasz minden esetben az volt, hogy ami t ők tesznek, az állami szervek zavartalan működéséhez fűződő érdekeket sérti.
