Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
6246 jelenlévőket, a megszólalók névsorát, és persze a napirendet tartalmazzák, legalábbis normális esetben, és feltehetően a mai kormányülésekkel kapcsolatban is erről van szó, és tartalmazzák, ha egyáltalán van ilyen, a szavazások eredményét, hogy ki szavazott egy kérdésben igennel, nemmel, ha tényleg volt szavazás. (9.20) A mostani módosítás az ilyen emlékeztetőket is titkossá teszi. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a heti kormányülések iratai, adathordozói a mostani törvénymódosítás szerint egészében véve államtitkot képeznek, és külön eljárással kell az emlékeztetők titkosságát feloldani. Ez könnyen vezethet oda, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormányszóvivő vagy egyeg y kormánytag tájékoztatása bizony beleütközhet az államtitok védelmének szempontjába, hiszen az alaphelyzet az, hogy ha egy kormánytag elmondja a nyilvánosság előtt, hogy a nagyobbik koalíciós párttal egyet nem értve ő bizony nemmel szavazott, akkor ez egy jegyzőkönyv tartalmát érinti, ami államtitoknak van nyilvánítva - hogy ilyen rosszul fejezzem ki magam - a mostani törvénymódosítás által. Ahhoz képest, hogy egy két rövid cikkből álló törvénymódosításról van szó, a ma délelőtt itt elhangzottakból talán k itűnik, hogy meglehetősen súlyos kérdést érint az ügy, és úgy tűnik a belügyi államtitkár úr felszólalásából, hogy a kormány vagy nem ismeri ezt föl, vagy nem kíván erről tudomást venni. Végezetül megemlítem, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 61. § ( 3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény a parlamenti képviselők kétharmadának egyetértését kívánja. Ez a törvénymódosítás formálisan nem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól, de gyakorlatilag korlátozza a kö zérdekű
