Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
6222 illetéktelenek tudomására jutását. Ugyancsak alapvető érdeke az adatalanyoknak, hogy a rájuk vonatkozó információkat még az állam illetékes szervei is csupán meghatározott és az adatalanyok által ismert célra használják fel. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok és a szervezetek szükség esetén jogaik megóvása, jogos érdekeik érvényre jutt atása céljából hozzáférhessenek más természetes vagy jogi személyek vagy szervezetek adataihoz, ám ez az esetek jelentős részében nem találkozik az utóbbiak tetszésével, és nem esik egybe egyedi érdekeikkel. (8.30) A demokratikus folyamatok kibontakozása m agával hozza, sőt megköveteli, hogy az állampolgárok e jogállásukból eredően, azaz minden külön felhatalmazás vagy engedély nélkül hozzájuthassanak bizonyos közérdekű információkhoz, amelyek az általuk választott szervek működésére, közpénzek felhasználásá ra vonatkozik. A vázolt érdekek összeütközése számos jogi problémát vet fel. Ilyen például, hogy ki és milyen formában jogosult adatszolgáltatást elrendelni, milyen jogvédelmi eszközök szolgálják az információrendszerek egyedi adatainak pontosságát, melyek a magánszféra védelmét szolgáló garanciák, ki dönti el, hogy az adatok kik számára és milyen célból hozzáférhetőek. Az alapjogok nemcsak természetes személyekre, hanem jogi személyekre, testületekre is vonatkoznak. A demokratikus államberendezkedés egyik meghatározó ismertetőjegye a közigazgatás nyilvánossága, az állampolgár részéről történő átláthatósága. Alapvető jelentőséggel bírnak azok a törvények, amelyek megteremtik az állampolgárok számára a közigazgatás, különösen a kormányzati igazgatás