Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):

6222 illetéktelenek tudomására jutását. Ugyancsak alapvető érdeke az

adatalanyoknak, hogy a rájuk vonatkozó információkat még az

állam illetékes szervei is csupán meghatározott és az

adatalanyok által ismert célra használják fel. Rendkívül fontos,

hogy az állampolgárok és a szervezetek szükség esetén jogaik

megóvása, jogos érdekeik érvényre jutt

atása céljából

hozzáférhessenek más természetes vagy jogi személyek vagy

szervezetek adataihoz, ám ez az esetek jelentős részében nem

találkozik az utóbbiak tetszésével, és nem esik egybe egyedi

érdekeikkel. (8.30) A demokratikus folyamatok kibontakozása m

agával hozza,

sőt megköveteli, hogy az állampolgárok e jogállásukból

eredően, azaz minden külön felhatalmazás vagy engedély nélkül

hozzájuthassanak bizonyos közérdekű információkhoz, amelyek

az általuk választott szervek működésére, közpénzek

felhasználásá

ra vonatkozik. A vázolt érdekek összeütközése számos jogi problémát vet

fel. Ilyen például, hogy ki és milyen formában jogosult

adatszolgáltatást elrendelni, milyen jogvédelmi eszközök

szolgálják az információrendszerek egyedi adatainak

pontosságát, melyek a magánszféra védelmét szolgáló

garanciák, ki dönti el, hogy az adatok kik számára és milyen

célból hozzáférhetőek. Az alapjogok nemcsak természetes

személyekre, hanem jogi személyekre, testületekre is

vonatkoznak. A demokratikus államberendezkedés egyik

meghatározó

ismertetőjegye a közigazgatás nyilvánossága, az állampolgár

részéről történő átláthatósága. Alapvető jelentőséggel bírnak

azok a törvények, amelyek megteremtik az állampolgárok

számára a közigazgatás, különösen a kormányzati igazgatás