Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 11 (100. szám) - Az országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
6186 képviselőtársaimmal, mint hogy szigorúan, az általunk egyébként támogatott stratégiai célokhoz kapcsolódóan, kicsit megpróbáltuk sürgetni a kormányt abb an, hogy teljesítse az egyébként itt vállalt kötelezettségeket. Ez a 15. számú módosító indítványunkban az egészségügy területén megvalósuló programok részbeni előrehozását jelentené. Ebben a körben, amelyben most folytatjuk a vitát, a legkevésbé sem szoru l különös indoklásra, hogy a beteg egyébként is meglévő kiszolgáltatottsága milyen mértékben súlyosbodik, ha ez a betegség egy fogyatékkal élő személyt érint. Ezért nézzük meg, hogy mekkora hátrányt jelent, ha az egészségügyi intézményekben a jogérvényesít és feltételeit nem tudjuk biztosítani minél hamarabb és minél teljesebb körben. Egyetlen példát szeretnék felhozni, ezt pedig az egészségügyi törvényben úgy fogalmaztuk meg, hogy a tájékozott beleegyezés kritériuma. Ez azt jelenti, hogy a betegnek úgy kell a hozzájárulását adnia egy adott gyógyító eljáráshoz, hogy annak a lényegét, az esetleges kockázatait ismerje, elfogadja, és így adja hozzá a beleegyezését. Amikor a módosító indítványunkat beadtuk, arra gondoltunk, hogy a napi életben mekkora hátrányok é rik például azt a süketet vagy nagyothallót, akit egyébként a fogyatékossága gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hoz egy ilyen kórházi kezelés kapcsán. Arra gondoltunk, vajon valódi akadályok merülneke fel arra, hogy egy adott intézményben 2001. január 1j éig biztosítsák a jeltolmács működését. Azt gondolom, kedves képviselőtársaim, nem érdemi az akadály, és nem lehetséges, hogy ezen nem tudunk úrrá lenni. Ezért igazából a kormány jelen lévő képviselője sem tudta megindokolni, miért is nem lehet egy évvel k orábban megteremteni a feltételeit például ebben az ügyben a jog érvényesítésének.
