Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 11 (100. szám) - Az országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
6161 Ez az a néhány nagy csomópont, amiről mindenképpen beszéltem volna. De még egyről feltétlenül szeretnék beszélni , az oktatási területen ez még szóba került: az integrált oktatás ügyéről. Ezen nagyon nagy csomag feltételrendszeréhez két nagyon fontos feltétel megteremtésére van szükség: egyrészt a tárgyi és személyi feltételek, másrészt pedig az anyagi garanciák megt eremtésére. Itt azért mindenképpen egy kicsit messzebbről kell kezdeni a kérdés megközelítését, hiszen Magyarországon nagyon sokan összevonják és együtt kezelik az iskolákban a fogyatékosságot és a hátrányos, sőt a halmozottan hátrányos helyzetet. Bár hozz á kell tenni, hogy az enyhe értelmi fogyatékosság ma még nem egyértelműen tisztázott kategória, de számos jel utal arra, hogy korábban a kisegítő iskolákba, ma az eltérő tantervű általános iskolákba szociális okokból is bekerülnek gyerekek. A hazai vizsgál atok szerint az értelmileg fogyatékosnak minősített gyerekek jelentős része ugyanakkor sikeresen illeszkedik be a társadalomba, az ép társadalomba. Egy 1995ös felmérés kimutatta, hogy a felnőtt, enyhe értelmi fogyatékosnak minősített férfiak több mint egy harmada volt katona, és 7,5 százalékuk rendelkezett jogosítvánnyal. A Gyógypedagógiai Főiskola tankönyve szerint felnőtt korban az enyhe értelmi fogyatékosok olyan nagy számban és olyan nagy mértékben vegyülnek el az ép társadalomban, hogy jelentős részüke t nem lehet fogyatékosként fellelni. A vizsgálatok adatfelvevői nemegyszer találkoztak olyan esetekkel, amikor sem a munkahely, de még a házastárs sem tudott a kisegítő iskolás múltról. A kisiskolásként enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek sike res társadalmi beilleszkedése a gyógypedagógiai fejlesztőmunka eredménye is. Az elkülönítés így válik az integráció eszközévé. Ugyanakkor azonban a sikeres társadalmi
