Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 8 (84. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egye törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
608 Európai Unió hozzáadott érték típusú forgalmi adórendszerekre előírt ajánlásával kevés kivételtől eltekintve összhangban van. (9.10) Úgy vélem azonban, hogy ennél a mondatnál el kell egy kicsit időznünk, mivel célszerű nemze tközi összehasonlításokat is tenni, különös tekintettel a jövedelemkoncentráció összetevőire. Ennek alapján megállapítható az, hogy Magyarországon a GDPhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek aránya 40,3 százalék, amely az OECDországok átlagát 2,6 sz ázalékkal meghaladja, viszont az EUállamokétól 1,9 százalékkal elmarad. Bármily hihetetlen tehát, nem mondhatjuk azt, hogy Magyarországon túlzott lenne a jövedelemkoncentráció, inkább az átlagos érték körül alakulónak kell tekintenünk. Érzékeltetésül és é rdekességként megemlíthető, hogy a skandináv országokban a jövedelemelvonás jóval meghaladja a magyart, de Franciaországban és Ausztriában is így van ez, míg Svájcban, Spanyolországban, Írországban jelentősen kisebb ez a teher a jövedelemtulajdonosoknál; a kár 67 százalékkal is. Az egyes adónemeket vizsgálva még érdekesebb a kép. A fogyasztást terhelő adók - így az áfa, a jövedéki és fogyasztási adó aránya - összességében európai mércével mérve magasak, több mint 3 százalékkal meghaladják mind az OECD, min d az EUállamok átlagát. A jövedelemadók - szja, társasági adó - aránya ugyanakkor az OECD és az Európai Unió államainak kétharmadát éri csak el. A fogyasztást terhelő adók és a jövedelemadók magyarországi arányának nemzetközitől eltérő alakulása több okra vezethető vissza. Így szerepet játszik ebben a GDP makroszerkezete, a munkatermelékenység szintje, a gazdaság egyensúlyi követelményei, a fogyasztásfelhalmozás aránya, a magasabb áfakulcs, a vámok viszonylag magasabb szerepe.
