Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 21/1998-2002. ÜB (1999. június 17-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HELMECZY LÁSZLÓ (Fidesz):
556 Azért, hogy tisztábban lássunk, idézni szeretném Szájer József frakcióvezető úr megkeresésének szó szerinti szövegét. "A Házszabály 39. § (1) bekezdése értelmében a rendkívüli ülés kezdeményezését szolgáló kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát. Kérdésként merül fel, hogy az indokolási kötelezettség teljesítésének mik azok a tartalmi követelményei, melyek a rendk ívüli ülés vagy ülésszak visszaélésszerű kezdeményezésével szemben biztosítják, hogy a rendkívüli ülés tartására csak rendeltetésszerűen kerüljön sor." Tehát az a lényege ennek a kérelemnek, tisztelt Ház, hogy a rendeltetésszerű működés érdekében kér állás foglalást a frakcióvezető úr az ügyrendi bizottságtól. Jelen esetben mit tehet az ügyrendi bizottság? A Házszabály értelmében köteles állást foglalni. Egyébként ez történt. Köteles azért, mert nem az alkotmányt értelmezi az ügyrendi bizottság, hanem a Házs zabályt. Az alkotmány egyébként nem tartalmaz arra nézve semmilyen útmutatást, hogy a rendkívüli ülés összehívásának milyen tartalmi előírásai vannak. (Dr. Avarkeszi Dezső: Pont erről van szó!) Ilyen megállapítást nem tartalmaz. Egyébként nagyon lényeges k örülmény az, hogy mindkét megkeresés - a frakcióvezető úré június 14én, Kóródi Mária asszonyé pedig május 19én kelt - akkor történt, amikor már hatályban volt a 4/1999. számú ABhatározat, amely március 31ei keltezésű. Az Alkotmánybíróság ebben a határo zatában épp a parlament működésével kapcsolatosan foglal állást. Ebből az ABhatározatból idéznék két lényeges részt, amelyek ismerete szintén megkönnyíti a kérdést ebben az ügyben. Az egyik: "Annak eldöntése, hogy az egyes ülések milyen rendszerességgel k övessék egymást, az Országgyűlés és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, az alkotmány erről kifejezett rendelkezést nem tartalmaz." Egy másik megállapítás: "A rendes ülésszakokon belüli folyamatos működés nem
