Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 10 (99. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
5422 Ki kell tehát mondani, hogy a költség vetés feltételezi és egyben követelményként támasztja, hogy a tárca a megfelelő projektek elkészítésében, azok érvényesítésében hatékonyan közreműködjön. Azt jelenti ez, hogy nagyon nehezen vagy sehogy sem lehet igénybe venni olyan programokat, megvalósíta ni olyan projekteket, amelyeknél a tárca közreműködése elmaradna. Ez tehát nem mellőzhető. Mivel az ISPA az összes közkiadásoknak maximum 75 százalékára terjed ki, kivételes esetekben az uniós Bizottság ezt az arányt felemelheti 85 százalékra, sőt előzetes tanulmányok és műszaki segítségnyújtás esetén akár 100 százalékra is, ezért általában elengedhetetlen viszont a társfinanszírozás. A nézetünk ebben a tekintetben változatlanul az, hogy a társfinanszírozás feltételeinek biztosítékai most nem látszanak kell ő mértékben ebben a költségvetésben. A kormány által korábban hozott határozatok ugyan garantálják a hazai társfinanszírozást, azonban a felvevők felé a szakminisztériumoknak szabályozni kell a hozzájutás és felhasználás mértékét. Összességében tehát azt ö römmel tapasztaltuk, hogy a pénzügyi kormányzat a környezet- és természetvédelem, valamint a Honvédelmi Minisztérium esetében, úgy tűnik, hogy eltérni látszik attól a bázisszemlélettől, amely a kedvezőbb, jobb költségvetés megalkotásának az akadálya. Ezen a területen a feladatok megvalósításához szükséges költségvetési eszközök biztosítása helyenként már prioritást kapott. Számunkra annál sajnálatosabb, hogy míg a törvényjavaslat XVI. fejezetében erre valamelyest legalább módot talált a pénzügyi kormányzat, nem nyert teret viszont a szemléletváltás, mondjuk, a XII. fejezetben az FVM esetében, de mondjuk, a XX. fejezetben az Oktatási Minisztérium, vagy akár a XXI.
