Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
514 Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Kuncze Gábor jelzésére:) Két percre megadom a szót Kuncze Gábor úrnak. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : T isztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, túl nagy vitát nem váltott ki a dolog, de akkor hadd idézzek az önök kormánya által létrehozott tárcaközi bizottság anyagából két részletet. Egyrészt a Pénzügyminisztérium szakemberei kifejtették: "A nyugdíjpénztári tag díj pótlása miatt keletkező hiány finanszírozása nem okoz problémát." Keletkezik egy hiány az államháztartásban, ezt kell valahogy finanszírozni, erre államkötvényt bocsát ki a költségvetés, amit a nyugdíjpénztárak felvásárolnak - már 1990ben az összes be vételük 84 százalékát állampapírokba teszik. Erre mondom én, hogy ilyen módon nem okoz problémát az államháztartási hiány finanszírozása. A másik megállapítása a bizottságnak: "44 év szolgálati idő után a nyugdíjba vonulónak a 75 százaléknyi tbnyugdíj mel lett biztosítani lehessen a 25 százalék tőkefedezeti járulékrészt. Ehhez tehát szükség van jövőre - 2000ben - 8 százalékra emelni a magánpénztári tagdíjat." Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, ha nem lépjük meg ezt a 8 százalékot, és ha nem teremtün k ezzel bizalmat a nyugdíjreform iránt, akkor a ma pályakezdőinek és a ma fiataljainak a nyugdíjával szórakozunk, vagy másrészt annak idején majd a költségvetésből kell fedezni a törvény szerint egyébként nekik járó fedezeti hányadot. Ez az, amikor mindig azt mondjuk, hogy a döntésképtelenség, a reformok visszacsinálása egyet jelent a jövőnkkel való játszadozással. A mi javaslatunk támogatását azért kérem önöktől, hogy éppen a ma fiataljai számára biztosítsunk megfelelő döntési
