Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
4491 eljutunk addig a gondolatig, hogy a GDPnövekedésből a nyugdíjasok is részesüljenek - kijönne egy 12,513 százalékos nyugdíjemelés. Ha még ezen is túlmegyünk, és azt mondjuk, hogy a GDPnövekmény egy részét beruházásra, nemzetközi pénzügyi kötelezettségek teljesítésére, profitra, hasonlóra kell fordítani, és a GDPnövekménynek csak a felét fordítanánk a nyugdíjak emelésére, akkor kijönne egy 10,511 százalékos nyugdíjemelés. Egyébként annyi, amennyit az előző ciklusban elfogadott törvény erre az évre előirányzott. Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez alá menni már mindenképpen visszaélés lenn e a nyugdíjasokkal szemben. Sokat beszélünk a nemzeti össztermék, más szóval a GDP növekedéséről. Az önök kormánya - és annak idején természetesen a mi kormányunk - nagy sikerként adja el, hogy a GDP 45 százalékkal növekszik. Fel kell tenni azonban azt a kérdést - közgazdaságilag bármennyire is gyermetegnek tűnik , hogy a társadalom milyen módon részesül ebből a GDPnövekményből. Ha 3,5 millió embernek azt mondjuk, hogy 8 százalékos az infláció, 5 százalék a GDPnövekmény, de csak 7,7 százalékos növekedés t kapnak, akkor ezzel azt mondjuk nekik, hogy semmi közük ahhoz, hogy a nemzeti össztermék nő vagy csökken, egy forinttal sem részesülnek belőle. Szerintem ez minden tekintetben káros, és minden tekintetben ellene mond a méltányosságnak. Nem vagyok közgazd ász, de komoly közgazdászokkal megvitattuk ezt a kérdést. Ha feltételezzük azt, hogy jelenleg a nemzeti összterméknek 4546 százaléka, körülbelül a fele jut jövedelmekre, a másik fele a legkülönbözőbb egyéb célra, és a GDPnövekmény nem teljes egészében ek ként oszlik meg, hanem azt mondjuk, hogy a GDPnövekményből csak a fele megy a jövedelmek, a nyugdíjak növelésére, akkor világos, hogy minden évben a nemzeti összterméken belül kevesebb és
