Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 21 (95. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP):
4476 részesül, kivéve az üzemi baleset esetén járó baleseti táppénzt. Igazságosabbnak tartanám a nyugdíjas vállalkozóhoz hasonlóan csak 5 százalékos baleseti járulék fizetését. Megjegyezni kíváno m, hogy a nyugdíjasok munkavállalását, és így az alacsonyabb nyugdíjak pótlását is hátráltatja, hogy a nyugdíj és a nyugdíj melletti kereset összevonása után adózik. Természetesen tudom, hogy az összevonáskor a nyugdíj levonásra kerül, és csak a nyugdíj fe letti rész adózik, de ez sajnos egy magasabb kategóriát jelent a dolgozó nyugdíjas számára. A nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatása esetén indokolatlan a 3600 forintos eho fizetésével terhelni a munkáltatót, amíg a nyugdíjas egyéni vállalkozó ez alól mente sítve van. Hangsúlyozom: nem azt szeretném, hogy az egyéni vállalkozó is fizessen, hanem ellenkezőleg. Természetesen nem tudok egyetérteni az amúgy is irreálisan magas eho további emelésével. A jelenlegi 15 napos betegszabadság igen komoly terheket ró a mu nkavállalókra. Ennek bármilyen kiterjesztését természetesen nem tudom támogatni. Az, hogy a munkáltató a legrövidebb időn belül megszabadul ezen alkalmazottjától, aki gyakorlatilag a betegszabadságot igénybe veszi, sajnálatosan meg kell állapítanom, a mai vállalkozói körben természetesnek tűnik. (20.50) Fennáll egy másik lehetőség is: a munkahelyéhez, munkájához ragaszkodó alkalmazott kénytelen betegen is bemenni a munkahelyére. A betegszabadsággal a munkavállaló sem jár jól, hiszen abból a táppé nzzel ellentétben levonják az őt terhelő járulékokat is, például a 11 százalék nyugdíj, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékot. Ezen túl a betegszabadság csak munkanapokra illeti meg a munkavállalót, a táppénz naptári napokra jár. Az előbbi terhek et a tbnek
