Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Bauer Tamás (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Mire jó a biztosítási adó?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
437 biztosítók, amelyek közül az ön által említe tt 4 milliárd forint még a szerényebbek közé tartozik. Ez kissé eltúlzottnak tűnik, a biztosítókat ugyanis az adó beszedésével és befizetésével kapcsolatban semmivel nem terheli több kötelezettség, mint bármely szállásadót, aki a helyi idegenforgalmi adót szedi be a törvények szerint, vagy a balatoni vagy a falusi szállásadók mögött sincs olyan fejlett informatikai háttér, mint a biztosítók mögött. A képviselő úr az interpellációban a kormány állítólagos burkolt utalásairól tesz említést. Ami tény, az adó b evezetésére vonatkozó első szakmai anyagok több mint fél éve készültek el a Pénzügyminisztériumban, akkor még kevéssé lehetett számítani az idei nyár biztosítással nem fedezett vízkáraira. Ebből következően az adó bevezetésének adópolitikai és nem aktuális , bármilyen más okai vannak. A törvényjavaslat hosszú ideig vitatott volt a kormány előtt is, de nem azért, mintha a kormányon belül ezzel kapcsolatban bármiféle ellenvélemény fogalmazódott volna meg. A vitának inkább az volt az oka, hogy mennyiben illeszk edik az elképzelés a kormány más elképzeléseihez, nem utolsósorban a kormányprogramhoz. Személy szerint nem osztom a képviselő úr aggodalmát amiatt, hogy a biztosítási adó következtében kevésbé kötnek majd vagyonbiztosítást a cégek. Sajnos a magyar társada lomban ma vannak olyan széles rétegek, amelyek nem tudnak biztosítást kötni, de ennek nem a felelőtlenség az oka, hanem sokkal inkább a szegénység és annak összes gondja. Nem gondolom tehát, hogy a szegénységet ezen keresztül kellene orvosolnunk, ez inkább arra int bennünket, hogy azok, akik tudnak ilyen biztosítást fizetni, azok ezt fizessék be. Végezetül szeretném elmondani, hogy adótörvények formájában a parlament most tárgyalja ezt a vitát (Az elnök a
