Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 20 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
3926 é rdekképviseletekkel való párbeszéd, a kritikai észrevételek hasznosítása biztosan nem rombolta volna a jelenlegi hatalom tekintélyét - sőt! S most a konkrétumokról. A kormány azt mondja, hogy az infláció 67 százalék között lesz jövőre, figyelmen kívül hag yva a gazdaságkutató intézetek 810 százalék közötti prognózisát. Erre az alapjában téves és túlzottan optimista várakozásra épülnek a költségvetés számai, így a bérkiáramlás is ehhez igazodik. Ennek a következménye vélhetően az lesz, hogy a bérből és fize tésből élők sokaságának reáljövedelme várhatóan 12 százalékkal csökkenni fog. A törvény kapcsán áttekintettük, hogy a kormány mennyire tesz eleget a bérterhek - programjában meghirdetett - csökkentésének, a 2000re beígért adóreform megvalósításának, szóv al, milyen módon is kedvezményezi a foglakoztatást. Az már biztos, hogy 2000ben többek között az adórendszer reformja is elmarad. Sőt, az elfogadott adótörvények ismeretében leszögezhetjük, hogy a foglalkoztatás terhei nem csökkennek, hanem emelkednek, mi után a kormány a GDP növekedését 4 százalékban, az inflációt 67 százalékban, a bruttó bérek növekedését 8,25 százalékban prognosztizálja. Látható, hogy az adóparaméterek tekintetében nem lesz lényeges változás, kivéve a gyermekek után járó adókedvezmény e melését. Amennyiben a fentiek teljesülnek, a reálbérek az ideivel azonos szinten maradnak, ugyanakkor reálbérveszteség éri azokat, akik az átlagkereset körüli fizetéssel rendelkeznek. S mint tudjuk, ide tartozik a foglalkoztatottak jelentős hányada. Ez a h avi 85 ezer forint körüli bruttó keresettel rendelkezők körét érintené, s számukra, ahogy már említettem, 12 százalék körüli reálbércsökkenést okozna. Az e kategóriába tartozóknál még a gyermekkedvezmény emelkedése mellett is van tehát reálbércsökkenés. V áltozatlan adókulcsok esetén is