Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 20 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3865 Tényként kell rögzítenünk, hogy az önkormányzatok költségvetési kapcsolataikból - és ebbe most mindent beleértek - 8, 9 százalékkal több forrással fognak rendelkezni, mint amivel rendelkeztek az 1999. esztendőben. Ez nyilvánvalóan reálértéknövekedést jelent, ha teljesülnek azok az inflációs várakozások, amire mi építettük a költségvetésünket. Ugyanakkor az is kétségtelen , hogy az önkormányzatokat illetően a személyi jövedelemadó belső szerkezetében jelentős változásokat tervezünk. A személyi jövedelemadó lakóhelyen maradó része 13,3 százalékról 5 százalékra csökken, és ugyanakkor a normatívan elosztásra kerülő rész 25 szá zalékról 35 százalékra nő. A kérdés az, hogy igaza vane önöknek, amikor azt állítják, hogy az önkormányzatok önállóságát ezzel sértjük. Nyilvánvalóan önök, akik ezt állítják, is tudják, hogy ez nincs így. Azért nincs így, mert a normatívan juttatott állam i hozzájárulások és a személyi jövedelemadó is a továbbiakban is alanyi jogon illeti meg az önkormányzatot; más szóval általában felhasználási kötöttség nélkül kapják ezeket a forrásaikat, és arra fordítják, amire éppen kívánják. Nyilvánvalóan a feladatell átási kötelezettségük persze megvan. Ha megnézzük azt, hogy Budapest mennyire vesztese ennek a forráselosztásnak - mert nyilvánvalóan erről is szól a napi krónika , akkor azt mondhatjuk, kétségtelen, hogy ez így van, mert a budapesti források növekménye c sak 104,3 százalékos, míg például a községi települések növekménye 114,7 százalékos. De mielőtt valaki elsiratná a fővárost és a módosabb városokat, egy másik mondatot is mondanom kell. Ha azt nézem, hogy a 2000. évben az önkormányzatok, egyes önkormányzat i szintek lakos/főre vetítve mennyi forrással rendelkeznek, akkor arról számolhatunk be, hogy egy fővárosi polgárra 83 ezer 860 forint jut, míg egy községi polgárra még ezen elosztás mellett is csak 46 ezer 470 forint, és az egyéb
