Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 20 (94. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
3802 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az indián közmondások felfedezésének heteit éljük, és most magam is szeretném gyarapítani képviselőtársaim tudását, s az alábbi, tárgyhoz illő mondást (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban: Halljuk!) f igyelmükbe ajánlani: ha rossz irányba lovagolsz, minél gyorsabban vágtatsz, annál messzebb kerülsz a céltól. (Varga Mihály: Nagy hülyeség!) Köszönöm szépen az értékelést. Nos, ha jelen esetben az a cél, hogy a jövő évezredben stabil és fenntartható egészsé g- és nyugdíjbiztosítási rendszere legyen az országnak, meg kell mondanom, hogy ezzel a költségvetési javaslattal ezt a törekvést a kormány nem segíti elő. Ez a javaslat távolít a céltól. Hiszen már a tervezési munka bázisát képező 1999. évi várható adat okról sem áll rendelkezésre hiteles adat, mint ahogy erről Keller képviselő úr szólt. A kiadási előirányzatokat irreálisan szerény inflációra és bérkiáramlásra vetítették. (Dr. Horváth Zsolt: Nincs csökkenés!) Horváth Zsolt képviselőtársam arra figyelmezte tett bennünket, hogy ne csak a számokról beszéljünk. De el kell mondanom önöknek, hogy a számok mögött sejthető megszorítások szakmai megalapozása teljes mértékben hiányzik. Valószínűleg ilyen indokolás nem is készíthető. Mint ahogyan az is nehezen becsülh ető, hogy a már most is tartalék nélküli helyzetben az egészségügyi intézmények miként reagálnak a további reálértékcsökkentésre, mert szeretnék kitartani már az előző vitában rögzített álláspontom mellett. Szeretném azt is kijelenteni, hogy a szűkülő erő források miatti restrikciók szakmai következményeit a kormánynak kell vállalnia, nem szabad, sőt tisztességtelen ezt zárt kasszával a szolgáltatókra hárítani. (12.50)
