Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 20 (94. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3669 Az egészségügyi hozzájárulás bázisévi teljesülésénél gondot a százalékos egészségügyi hozzájárulás jelent az idén, ahol mintegy tízmilliárd forintos elmaradással számolunk. Jelentős elmaradás van eddig az idei egyszeri vagyonértékesítésből származó bevételeknél is. A jelenlegi információk alapján azonban jo ggal remélhetjük, hogy az év végéig a tervezett 53,7 milliárd forint összegű bevétel teljesíthető, sőt talán túlteljesíthető is lesz. A 2000. évben a tbalapok bevételei 1564 milliárdról 1718 milliárdra, 10,1 százalékkal nőnek, a kiadások pedig 9,2 százalé kkal nőnek majd. Ebben benne van az állami költségvetéstől kapott, összesen 153 milliárd forint támogatás is, amelyből 36,3 milliárd a jövőre induló gyermekgondozási díj kiadásait fedezi. A társadalombiztosítási költségvetés kiadásai között a legnagyobb té tellel a nyugdíjak szerepelnek. Az idei, átlagosan 14,3 százalékos, de az átlagosnál kisebb nyugdíjaknál ezt lényegesen meghaladó nyugdíjemelés azt eredményezte, hogy az eddig eltelt időszakban a nyugdíjak vásárlóértéke, reálértéke rendkívül gyorsan, több mint 4,5 százalékkal emelkedett. Ezt a tendenciát jövőre is folytatni kívánjuk, s az önök előtt fekvő tervezetben szereplő, a nyugdíjtörvényeknek megfelelő 8 százalékos átlagos nyugdíjemelés a tervezett 6,3 százalékos infláció mellett 1,7 százalékos reálér tékemelkedésnek felel meg. A teljes nyugdíjemelés költségvetési kihatása 90 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy az átlagos nyugdíjak havi 24002500 forinttal emelkednek majd. Nem igazak azok az ellenérvek a nyugdíjrendszer ellen, és nem mondanak igazat azok, akik azt állítják, hogy a tervezett nyugdíjemelés reálértékét a magasabb infláció majd csökkenteni
