Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 19 (93. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a külügyminiszterhez - "Miért pszichológiai kérdés az aradi emlékműpark avatásának elmaradása?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
3364 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyo n fontosnak tartom, hogy egy olyan érzékeny relációban, mint amilyen a magyarromán reláció, az egyes kérdéseket a maguk helyi értékén kezeljük. (13.20) Az elmúlt hetekben rendkívül sokat beszéltünk az október 6ai aradi incidensről, sokat beszéltünk arról is, hogy az emlékpark nem jött létre, hogy az emlékpark mikor fog létrejönni; sokat beszéltünk arról, hogy helyes volt vagy nem volt helyes, hogy a román kormányfő, illetőleg igazságügyminiszter végül is nem vett részt az aradi megemlékezésen. De talán n em beszéltünk eleget arról, amiről igazán beszélnünk kellett volna, hogy az elmúlt 75 éves erőfeszítés eredményeképpen szabadlábra helyezték a Zala Györgyféle szoborcsoportot. Most az aradi ünnepség, a 150. évforduló számunkra szóljon arról, hogy végre eg y 75 éves célkitűzésünk eredményt ért el, ami nem sikerült Horthy Istvánnak és Kádár Jánosnak, ahogy már elmondtam, a polgári kormánykoalíciónak sikerült. Erről szól ez a jelenlegi magyarromán kapcsolatrendszer, és jól illeszkedik azokba az erőfeszítésekb e, amelyeket nemzetpolitikai téren az elmúlt években tettünk. Hogy mennyiben pszichológiai kérdés az incidens ügye, arra azt tudom mondani - való igaz, így fogalmaztam , hogy az incidens kérdése sokkal inkább pszichológiai kérdés, mintsem diplomáciai. Bíz om abban, hogy sikerül azokat a mély történelmi traumákat meghaladni, ami lehetővé teszi, hogy a nacionalizmus fegyverét a politika eszköztárában hatékonyan tudják a szélsőséges erők forgatni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez nem "csak", ez egy jelentős célkitűzés. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
