Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP
313 Vegyünk néhány példát! Az egyik ilyen a táppénz intézménye. Az a növekedés, amelynek követk eztében mintegy 30 napot a táppénzből most már a munkáltató fog fizetni, hatásszámításokkal együtt is azt mutatja, hogy kedvezőtlen a kisvállalkozások számára. A kormány ugyan igyekezett kimutatni, hogy a táppénzrendszer valamennyi hatását figyelembe véve végül is a vállalkozások jobban járnak, de az azóta napvilágot látott különböző szakértői számítások ezt az optimizmust nem igazolták. Azt pedig mindnyájan tudjuk, hogy ezek a terhek aránytalanul nagyobbak, annál inkább, minél kisebb egy vállalkozás. Külön ösen érdekes az, ami az áfavisszaigénylések területén történik. Itt kétirányú a szigorítás. Az egyik, hogy növekszik az az időszak, amely a visszaigénylés után biztosítja, hogy a vállalkozók visszakapják a pénzüket, másrészt az áfavisszaigénylés jogosult sági határa változik. Mi lesz, hölgyeim és uraim, ennek a két intézkedésnek a következménye? Az, hogy az állam az áfavisszaigénylés időtartamát növeli, azt jelenti, hogy miközben a vállalkozóknak igencsak nehéz vállalkozó i hitelekhez jutni, a kormány a kisvállalkozóktól vesz kölcsön pénzt folyó kiadásaik pénzeléséhez, ráadásul minden bizonnyal kamatmentesen. Sőt, 4 millió forint éves bevétel alatt a kisvállalkozók nem igényelhetik vissza az áfát. Nézzük meg a későn megkapo tt hatástanulmányokat, amelyeket a kormány a rendelkezésünkre bocsátott! Ha fellapozzák ennek az anyagnak a megfelelő táblázatát, le van írva fehéren feketén, hogy a 180 ezer egyéni vállalkozó közül 140 ezer vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 4 mil lió forintot. Ez nem kevesebbet jelent, hölgyeim és uraim, mint azt, hogy a kormány saját adatai szerint a kisvállalkozók
