Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. október 1 (91. szám) - Az országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
2896 programból, és személyes tapasztalatuk alapján megjegyezték, hogy az iskolázottsággal összefüggésben nő az ismeret és nő a tolerancia a fogyatékkal élő személyek iránt. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az általános iskolákban a fogyatékosságról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek, és ahogy az iskolázottság nő, úgy az ismeretek birtokában az empátia is javulhat. Nehezményezték a kerekasztal résztvevői, hogy a tanítói főiskolákon a tanrendből ma hiányzik a gyógypedagógiai képzés, ezért kérték, hogy közvetítsem: a pedagógiai főiskolák tanrendjébe ezt illesszék bele, mert úgy találják, nemcsak a gyógypedagógusképzésnek, hanem a normál pedagógiai képzésnek is integráns része kell legyen a velük való bánásmó d. Az ennek hiányából fakadó következményre csak egyetlen példát szeretnék elmondani: a vak gyerek a Brailleírógépével megy iskolába, és miközben az osztálytársai érdeklődve figyelik a működését és elfogadják, hogy ezt teszi, a tanár a szülőt arra kéri, h ogy a gyerekét írassa másik iskolába, mert zavarja a tanítást ez a típusú érdeklődés. Ez csak egy példa, de önök bizonyára lényegesen több példát is el tudnának mondani. A másik, ami a fogyatékos személyek képzésére, tehát nem a normál képzésre vonatkozik: hiányolják, hogy a gyógytornász, a konduktor, a masszőr, a segítő foglalkoztatók képzése nem teljes sem programjában, sem létszámában. Javaslatokat tettek arra, hogyan lehetne ezek minőségi javítását és a képzés mértékét is fokozni a fogyatékossággal élő személyek érdekében. A harmadik: a képzés során azok az intézmények és fogyatékosszervezetek, amelyek maguk is vállalkoznak arra, hogy fogyatékosokat képezzenek és tanítsanak, a jelenlegi gyakorlat szerint ma nem bírnak azonos eséllyel, hiszen van olyan sz ervezet, amelyik nem kaphatja meg a képzési állami normatívát azért, mert nem olyan gazdálkodási formát választott, amiben a norma teljes elérésére jogosult lenne. Ez
