Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
289 döntésével történik meg. Csak ha alkotmá nymódosításról van szó, követeli meg az osztrák alkotmány a határozatképességhez az összes képviselő felének jelenlétét, és akkor ezek és nem az összes képviselő kétharmados többsége kell az alkotmánymódosításhoz. Ezt csak megjegyzem, mert az elmúlt hónapo kban sűrűn felmerült az a mítosz, miszerint a magyar alkotmánymódosítás a világon a legkönnyebb, de ebből látható, hogy az osztrákoknál a kétharmados arány nem is az alkotmánymódosításhoz, nem is az összes képviselőt tekintve kell, hanem ezek feléhez viszo nyított kétharmados arány is elég. A német alkotmány pedig egyáltalán nem is ír elő fő szabályként minimális jelenlétet, ilyen csak az alkotmánymódosításnál van, máskülönben csak a leadott szavazatok többségét követeli meg a törvények elfogadásához. Vagyis nem is a jelenlévők többségéhez, hanem csak a leadott szavazatok többségéhez köti a parlamenti törvények és más határozatok elfogadását. Az angol parlamentben pedig még ennyi sem kell, és már a képviselők tíz százalékának jelenléte mellett is határozatkép es a parlament. Nem kívánom folytatni a külföldi példák felsorolását annak bizonyítására, hogy 1989ben meggondolatlanság volt a magyar parlament határozatképességét az összes képviselők felének jelenlétéhez kötni, inkább azt a kérdést szeretném (Szabados Tamás: Majd videón beküldöd az előadásodat!) megválaszolni, hogy mi a magyarázata annak, hogy a legtöbb nyugati parlamentben a többségnél kisebb létszámhoz kötik ezt. (Zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) Most nem értem, mi a felháborodás oka! (Közbeszólá sok, zaj. - Szabados Tamás: Videón küldd be!) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
