Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 30 (90. szám) - Ion Diaconescu, a Román Képviselőház elnöke és kísérete köszöntése - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egye törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FONT SÁNDOR (MDF):
2631 Jelenleg ez 1500 forint. Érje el az 1500 forintot a gyümölcspálinka és a borpárlat kulcsa is! (Az elnöki szé ket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez sajnos nem elfogadható, szerintem egészen a csatlakozás pillanatáig nem lesz az, mert itt olyan terhelést adunk a gyümölcspálinka és a borpárlat ágazatá nak, amely nem fogja kibírni a csatlakozásig, hogy talpon maradjon. Azért, mert az Unióban ez a termékkör ugyan egyforma kulccsal adózik az egyéb szeszekhez képest, csakhogy a támogatás akár alapanyagoldalon, akár az egyéb lepárlás oldalán sokkal másképpen működik, mint Magyarországon. Azaz ez az ágazat majd akkor viseli el az egykulcsos rendszert - és ez egy magasabb adókulcs lesz , ha majd élvezni fogja az Unióban jelenleg szokásos támogatást. Addig szerintem semmilyen kényszer nem hajt minket, hogy az á tlagos inflációnál nagyobb mértékben emeljük ezeket az adókulcsokat. Nem szeretném, hogy ennek visszahatása legyen, hiszen tudjuk, hogy a pálinkabérfőző helyeken is nemcsak gyümölcsöt, hanem borászati melléktermékeket, bort, seprőt, seprőtésztát és ha kell , akkor sajnos bort is lepárolnak. Tehát egy mezőgazdasági termékre tudom visszavonatkoztatni azt a sújtást, amelyet az adóban fogok tenni a gyümölcspálinkára és a borpárlatra, azaz ezt már most is tudjuk, és érezhető, hogy egyre kevesebb gyümölcsöt viszne k el lefőzetni, mert az adókulcs emelése által nem éri meg. Márpedig ez jellegzetesen magyar specialitás. Értem, hogy Olaszországban, a szőlőtörkölyből és borseprőből alakult ki egy nemzeti ital, ez a grappa. Magyarországon viszont a gyümölcsből alakult ki egy nemzeti ital, ez pedig a gyümölcspálinkánk. Most megtehetjük, hogy
