Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapítása, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; az Országos Ítélőtábla és a fellebviteli feladatokat ellátó ügyészi s... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2410 egységes szerkezetű büntetőeljárási törvény közzétételére. Nem irigylem a minisztert, nem lesz könnyű dolga, és nem lesz könnyű időről időre ezt az úgynevezett egységes szerkezetű büntetőeljárást közzétenni. Meggyőződésünk szerint az, ami most történik, nem a reform folytatása, hanem annak zsákutcába vezetése. Azzal, hogy a kormányzat nem azt teszi, amit meggyőződésem szerint mindenképpen tennie kellene, hogy vagy továbbv iszi azt a reformfolyamatot, amely az elmúlt években megkezdődött, vagy ha ezzel alapvető problémái vannak, és ezeket jól meg tudja indokolni - bár ilyen indokokat még nem hallottunk , akkor legalább azt próbálja megtenni, hogy az egyébként mind szerkezet ében, mind pedig szemléletében valóban elavult két nagy eljárási törvényünket egy új törvénnyel váltsa fel, egy teljesen új törvénnyel. Azzal, hogy most ezeket a törvényeket lépésről lépésre, kiszámíthatatlan módon változtatgatjuk, nem teszünk mást, mint a nnak az egyébként önök, a kormánypárti többséget alkotók által oly sokszor bírált szocialista szellemű, szocialista szemléletű eljárásjogot viszi tovább a Magyar Országgyűlés és a magyar joggyakorlat. Meggyőződésem szerint ez katasztrofális következményekk el járhat, ha így marad. És erre van esély, hiszen ha lépésről lépésre próbálunk változtatásokat eszközölni, akkor hosszú időre konzerváljuk azt a szerkezetet, azt a szemléletet, amely mindkét eljárási jog jellemzője. Ez nagyon nagy károkat fog okozni. A p olgári perrendtartásról szóló törvénnyel kapcsolatban egykét szót már említettem. Most csak arra az egy dologra hadd térjek ki, hogy maga a törvényjavaslat rögtön az elején az alapelvek gyökeres megváltoztatásával kezdi a rendelkezések sorát. Ennek követk eztében az ügy ura nem a bíróság, hanem a felek lesznek. Ezzel alapvetően az égvilágon semmi baj nincs. A probléma ott van, hogy ilyen jellegű változtatása ennek az
