Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapítása, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; az Országos Ítélőtábla és a fellebviteli feladatokat ellátó ügyészi s... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
2400 lényege, hogy ha az elkövető beismeri tettét, és lemond a nyilvános tárgyalásról - ha nyolc évnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekményről van szó , akkor tárgyalás nélkül is gy orsan el lehet ítélni, és csak enyhébb büntetéssel sújtható. Ezt az okos és gyorsító lehetőséget már az 1998ban elfogadott új büntetőeljárási kódex megalkotta, és ennek hatálybalépését elhalasztva vette át az előttünk fekvő törvényjavaslat az említett int ézményt. Ám jogpolitikai racionalitása mellett egy alapvető problémában szenved ez az intézmény, tehát a tárgyalásról való lemondás intézménye. Abban ugyanis, hogy az alkotmány 57. §ának (1) bekezdése deklarálja a nyilvános tárgyaláshoz való jogot. Ehhez képest, aki ragaszkodik majd a nyilvános tárgyaláshoz, hogy azon bizonyítsák rá a bűnösségét, tetemesen magasabb büntetéssel számolhat, mint az, aki nem kíván élni ezzel az alkotmányos jogával. Vagyis ez a törvényhely szó szerint beleütközik a hatályos alk otmányba. Úgy gondolom, ha jogpolitikailag szükséges ez az intézmény - és én azt hiszem, hogy igen , akkor módosítani kellene az alkotmányt. Nem hiszem, hogy ez gondot okozna, mivel a korábbi szociálliberális koalíció is támogatta, és a mostani is ezt tes zi a tárgyalásról való lemondás intézményét illetően. Így a kétharmados többség erre meglenne. Ennek elmaradása, megítélésem szerint, ismét azt a szelektív alkotmánytiszteletet erősítené, amelyet, megmondom őszintén, ma is többször kihallottam az előbbi vi tából, hogy az alkotmányellenesség sűrűn felmerült például a büntetések és intézkedések végrehajtása kapcsán, ami megítélésem szerint nyilvánvaló. Tudniillik, egy kicsit is belegondolva, magának az egész intézménynek az eltörlése se lenne alkotmányellenes. Következésképpen, ha ennek egy kis szűkítése történik, nyilván
